A szegedi oldalon, az Állomás utca északi végében, a Szegedi Tudományegyetem patológiai intézetével szemben parkosítási munkák során bukkantak szerdán az épített kőemlékre. A maradványokat a közgyűjtemény régésze, Bede Ádám vizsgálta meg, s megállapította, hogy a kilencszer kétméteres alapterületű mészkőből készült építmény az 1944-ben felrobbantott vasúti híd egyik pillérének maradványa.
Kulturális örökségvédelmi megfontolások alapján a múzeum álláspontja, hogy a pillérmaradványt feltétlenül meg kell őrizni az utókor számára. A hídpillér-maradvány várostörténeti-ipartörténeti emlék, és mint bemutatható emlékhely az Árvízi-emlékmű és a Tisza közelsége miatt egyfajta turisztikai látványosság is lehetne.
A pillér jelenleg nagyjából 25 centiméterrel emelkedik a humuszolt felszín fölé. Nagyméretű, jól megmunkált, faragott kváderkövekből rakták, és akár részleteiben kibontva is igen mutatós. A szakember szerint a pillérmaradványt a szennyeződéstől megtisztítani, hozzávezető járdával, esetleg emléktáblával ellátni nem lenne drágább, mint lebontani, illetve befüvesíteni a helyét. Ráadásul a bontás nem várt anyagi és fizikai nehézségekbe is ütközik, hiszen a pillér alapozásának alja a mai felszíntől számított 5-6 méterre is lehet.
A francia Ernest Cezanne tervei alapján épült, 439 méter hosszú szegedi vasúti hidat a Pest-Temesvár vasútvonal részeként 1858-ban adták át, és jelentős teherforgalmat bonyolított le. Az átkelő forgalma a trianoni döntést követően visszaesett, a második világháború idején a híd azonban kiemelkedő hadászati jelentőségűvé vált, a német csapatok utánpótlásukat ezen a vonalon keresztül szállították a balkáni front irányába. Ez is lett az építmény veszte: az angolszász hadvezetés 1944 nyarán elrendelte megsemmisítését, a hidat több bombatámadás is érte, a megmaradt szerkezetet pedig a közeledő szovjet csapatok előtt német katonák robbantották föl.Forrás: MTI