Dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő az alkalomra írott üdvözlő sorait Kohári Nándor, Szeged Város Önkormányzatának képviselője osztotta meg az egybegyűltekkel, majd a hangulatot a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola Bányai Lászlóné vezette kamarakórusa alapozta meg vásárhelyi népdalokkal.

Az irodalmi esten bemutatták a Kenéz Heka Etelka lovag, írónő és énekművész szövegére Nagy Imre Erik zeneszerző-karnagy által komponált Hódmezővásárhely himnuszát, amelyről a zeneszerző kijelentette: a dallamot egy korábban alkotott művéből választotta a Vásárhely értékeit megörökítő szöveghez, amelynek motivációja családi gyökereiben keresendők. Mint elmondta, ő maga szegedi, de szülei Vásárhelyről származnak, s úgy érezte, ezzel tartozik a városnak.

Nagy Imre Erik hozzátette: a külföldön is kotta formájában megjelent zeneművet műsorára tűzte egy híres amerikai dixieland zenekar mellett egy Kínában ismert pánsíp-művész is.

Gyulai professzor a népi kultúrához való kötődését példázva gyermekkorát idézte, amikor cserkészként legalább száz népdalt kellett fejből, több versszakkal előadniuk, sőt a mártélyi Kmetykó tanító irányítása mellett 1948-ban megnyerték az akkor kiírt népdalgyűjtő versenyt is, majd később, zeneművészi pályafutása során Péczely Attila ajánlott figyelmébe népdalokat.

Amikor Németországban járt, az ottani falvakat látva azt remélte, hogy a hazai tanyavilág is úgy fejlődhet, mint a Lajtán túli területek, erőt merítve a termények feldolgozásából, településenkénti saját serfőzdékből, azonban a rendszer más prspektívát tett lehetővé a vidéki területek számára.

Vásárhelyi híres költői, Pákozdy Ferenc, Galyasi Miklós és Vörös István mellett méltó helyet foglal el Kenéz Heka Etelka – állapította meg az akadémikus, hozzátéve, hogy gondolatainak megismertetése fontos feladata a mának.

A vásárhelyi tanyavilág legalaposabb ismerője, Szenti Tibor kijelentette: sokan írtak az Alföldről, a falvakról, de kevés vers született a tanyavilágról, amelynek a költőnő egy teljes kötetet szentelt. Kenéz Heka Etelka nem ismerhette az igazi, a nagyságában az ország harmadik legnagyobb vásárhelyi tanyavilágot, annak lakóit, de alkotása azért lehet több, mint a letűnt világ elsiratása, mivel a Délvidékről hozott, a szülőföld iránti szeretete, az emberek tisztelete és Isten-szeretete, valamint egykori férjének családjának ismerete hiteles hangot szólaltat meg verseiben.

Az esten közreműködött Gyimesi Kálmán, Liszt-díjas operaénekes és Szécsi Edit, énekművész. A kamarakórust Berei Erzsébet kísérte zongorán, míg a kötet verseit Topál Leila a Radnóti Gimnázium, továbbá Nagy Lili és Nagy Viktor, a Bethlen Gábor Református Gimnázium diákjai, valamint Endrédi Rebeka és Dobos Illés Dávid főiskolai hallgatók tolmácsolták.

Arnay

Megosztom! |