Ljubára 2007-ben találtak, korát 42 ezer évesre becsülik, Hroma két évvel később került napvilágra sokkal ősibb üledékes rétegből. Ljuba nőstény, a feltételezések szerint a sár ejtette foglyul és megfulladt. Hromáról korábban azt hitték, hogy lépfene végzett vele, további kutatások kimutatták, hogy valamilyen más okból múlt ki. Eredetileg hímnek tartották, ám a belső szerveinek CT-vizsgálata bebizonyította, hogy nőstényről van szó – olvasható a LiveScience (//www.livescience.com) tudományos hírportálon.
“A mamutok esetében, mint bebizonyosodott, a külső nemi szervek megtévesztőek lehetnek, az, amit a péniszének tartottunk, a csikló volt” – magyarázta a félreértést David Fisher paleontológus.
Bár mindkét mamutbébi ugyanahhoz a fajhoz tartozott, csontvázaik között jelentős különbségeket mutatott ki a komputertomográfia. Ljuba mellső lábai lényegesen hosszabbak, mint Hromáé, utóbbinál viszont csonttaréjt mutattak ki a jövendő agyarak helyén, amely a fiatalabb mamutbébinél nincsen.
Mint a kutatók rámutatnak, még korai bármilyen következtetést levonni, hogy ezek a csontrendszeri különbségek mit is jelentenek, ám vélhetően evolúciós változásokról van szó.
A CT-vizsgálat megmutatta a kismamutok gyomortartalmát, amelyből következtetni lehet a jégkorszaki étrendre, valamint az ormányosok életmódjáról is elárult ezt-azt. Így például “Ljuba” veséi sokkal nagyobbak, mint ez várható lenne. A kutatók feltételezése szerint a nagyobb vesék jobban “feldolgozták” a vizeletet, kiválasztva a salakanyagokat, a megtisztított folyadék nagyobb részét pedig újrahasznosította a szervezet.
“Igen hideg környezetben éltek, ahol az elérhető víz fagyott formában létezett. A vizeletürítéssel sok folyadék távozhatott, amelyet hó vagy jég fogyasztásával pótolhattak, ami szintén hideg. Így a szervezet számára optimálisabb volt, ha újrahasznosította a vizeletet. Senki sem feltételezte, hogy a mamutok élettanilag így alkalmazkodtak a hideghez” – hangsúlyozta David Fisher.Forrás: MTI