Mérgek nélkül már valószínűleg éhen haltunk volna. A modern mezőgazdaság hatásfoka nevetségesen alacsony lenne a peszticidek, növényvédő szerek nélkül, amik úgy óvják meg a terményt, hogy elpusztítják annak apró fogyasztóit, a rovarokat és egyéb kártevőket. Peszticidek nélkül lehetetlen lenne elérni a mostani termésátlagot, és a sokat fogyasztó nyugati országokban például Magyarországon összeomlana a mezőgazdaság. Abban mindenki egyetért, hogy éhen halni rossz, növényvédő szerekre tehát szükség van.

Más kérdés, hogy ezek a szervezetbe jutva komoly pusztítást okozhatnak, de forgalomban van számos olyan szer is, ami nehezen bomlik le ezek a talajba és a vizekbe kerülve halmozódnak fel és jelentenek komoly problémát. Hosszú távon.

A peszticid tehát a barátunk, de ha rosszul bánunk vele, könnyen az ellenségünkké válik. Az uniós szabályozás éppen ezért rendkívül szigorú: 2008. szeptember elseje óta egységesen határozzák meg, hogy milyen hatóanyagokat lehet felhasználni, az összeállított listát azonban tovább szűkíthetik a tagállamok. A szabályozásnál két feltételt kell figyelembe venni: egyrészt biztosítani kell, hogy a határérték minden korcsportnak, így a csecsemőknek és az idősebb betegeknek is biztonságos legyen, másrészt szem előtt kell tartani a mezőgazdaság érdekeit is: elérhetővé kell tenni a kipróbált, megbízható szereket.

A legnagyobb problémát ebben a játszmában az jelenti, hogy egyre több a permetezőszernek ellenálló faj, baktérium, rovar, ezért folyton új peszticideket kell kikísérletezni. Az új szerek hosszú távú hatásai azonban sokszor nem, vagy nem eléggé ismertek. Ezért is nagyon fontos, hogy a megvásárolt zöldségekben már a lehető legkisebb mennyiségben meg lehessen találni a növényvédő szereket.

Hogy kiderítsük, mivel kell szembesülniük a magyar fogyasztóknak, a Wessling laboratóriumával együttműködve 38 élelmiszert ellenőriztünk, mintánként összesen ötszáz komponensre. Vizsgáltunk öt paprikát, kilenc burgonyát, három sárgabarackot, hat körtét, nyolc paradicsomot, kettő szőlőt és öt őszibarackot. A külföldi termékeket egy szlovákiai piacon, egy bécsi piacon és egy bécsi Billában vásároltuk. Itthon megvizsgáltunk egy Corát, egy Auchant, egy Tescót, az újpesti és a veresegyházi piacot.
Kicsit mérgező, de a miénk

Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen peszticidek vannak a zöldségeken, van-e különbség a piacon és a multinál vásárolt termékek között, illetve arra, hogy a magyar piac különbözik-e az osztráktól és a szlováktól. Az élelmiszerek származási országai közt volt egyébként Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Hollandia, Spanyolország és a Dél-afrikai Köztársaság.

Jó hír, hogy a Wessling rengeteg mérésből csak egyetlen határértéket meghaladó eredmény született. A rossz hír, hogy ez éppen egy magyar zöldséget érintett, a veresegyházi piacon vásárolt paradicsomot. Ebben a mintában a dimetoát és az ometoát rovarölő szerek együttes szintje 0,04 milligramm per kilogramm volt, míg a határérték ennek a fele. Ez a páros bizonyos értéket túllépve toxikus hatással lehet az emberi reprodukcióra, illetve az idegrendszerre. Ugyanakkor azt nem lehet kijelenteni, hogy a paradicsom elfogyasztása azonnali hatással járt volna; az egészségre gyakorolt hatás eldöntéséhez összetettebb kockázatbecslés szükséges. Ha a hatóság, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vizsgálta volna be ezt a terméket, minden bizonnyal büntetést szabott volna ki a termelőre..

forrás és teljes cikk: index.hu