Ennek a feladatnak a végrehajtása komoly erőfeszítést igényel mindenkitől, az NGTT-nek választ kell adnia többek között arra, hogy az állam és a családok adóssága hogyan csökkenhet, és hogyan lehet még több munkahelyet teremteni – hangsúlyozta Orbán Viktor. Mindenkinek van véleménye, ezért érdemes mindenkit bevonni a konzultációba – tette hozzá.
Orbán Viktor szerint “tévútra vezetett az a felfogás, amely szerint a munka világának kérdéseiről csak a munkaadóknak és a munkavállalóknak van véleményük”, ezért üdvözlendő, hogy kiszélesítették az egyeztetést a civil szervezetek, az egyházak, és a tudományos élet képviselőivel.
“Mindannyian Magyarország megújításán dolgozunk, igaz mindenki másképp és mindenki a maga helyén, de a megújulás nagy kérdései kivétel nélkül itt fognak feküdni a tanács tárgyalóasztalán” – jelentette ki a miniszterelnök.
Szerinte az a legfontosabb, hogy az NGTT-ben zajló munka a mindennapi életből induljon ki, és a valóságos élet valóságos kérdéseire igyekezzen választ találni. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy arra kérte a kormány tagjait, hozzák ki a maximumot a közös munkából.
Az NGTT-nek a válságban különösen nagy a felelőssége, és a krízisben még nagyobb erőpróbát jelent az adósság csökkentése és tisztességes megélhetést biztosító munkahelyek biztosítása – mondta Orbán Viktor.
Kifejtette: “Kína lassult, az Egyesült Államok kínlódik, az eurózóna pedig a stagnálás felé tart. Ebben a közegben kell nekünk a magyar gazdaság hajóját biztonságos vizekre kormányozni”, s hozzátettte, hogy “minden vihar véget ér egyszer”. Magyarországnak pedig arra kell törekednie, hogy minél jobb pozícióban legyen a válság elmúltával – mondta.
A miniszterelnök hangsúlyozta: fontos eredmény, hogy csökken az állam, és remélhetőleg a családok adóssága, valamint az is, hogy várhatóan – a nehéz körülmények ellenére is – emelkedik majd a minimálbér, és sikerül megfékezni a megélhetési költségek, rezsiköltségek emelkedését.
Orbán Viktor a Start-munka programra utalva hozzáfűzte: “komoly esélyünk van arra, hogy a következő évben legalább 200 ezer olyan embernek tudunk munkát adni, (…) akik ma még jövedelempótló támogatásból élnek, és akiknek egyébként esélyük sem volt dolgozni az elmúlt években”.
Az ország átszervezése még közel sem ért véget – jelezte a miniszterelnök. Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány a következő évre is vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét. Hozzáfűzte: minden, az öregségi nyugdíjba menetel előtti minden korai nyugdíjba vonulási formát fel kell számolni annak érdekében, hogy a nyugdíjkassza működőképes legyen. A bürokrácia leépítése miatt felszabaduló munkaerőre is szüksége van az országnak, ezért a kormány megpróbálja őket átsegíteni az állami szektorból a magángazdaságba – mondta a miniszterelnök.
“Határozottan vissza kell utasítanom minden megszorításokra épülő politikát” – jelentette ki a miniszterelnök. Véleménye szerint a megszorítások lényege, hogy “pénzt vesznek ki a gazdaságból, anélkül, hogy közben a gazdaság szerkezetét úgy alakítanák át, hogy a jövőben ne legyen szükség újabb és újabb megszorításokra”. Hozzátette: az elmúlt évek magyar gazdaságpolitikájának tragikomédiája, hogy állandó megszorításokról beszéltek, majd újabb megszorítások következtek.
Magyarországnak nem megszorításokra, hanem átépítésre, átszervezésre és megújulásra van szüksége – közölte Orbán Viktor.
Az országnak ki kell törnie abból az ördögi körből, ami a lakosság devizaadósságából adódik – mondta a miniszterelnök, jelezve, hogy a gazdaságpolitika mozdulatlanságra van kényszerítve, mert egymillió háztartás van kiszolgáltatva a devizaadósság miatt. Ha viszont “hozzányúlunk ehhez a kérdéshez, azonnal kiváltjuk a pénzpiacok idegességét” – tette hozzá.
A végtörlesztéssel, sokak számára váratlan megoldással lehet ebből az ördögi körből kitörni, s ez lesz a következő év legfontosabb feladata – rögzítette Orbán Viktor.
Miközben a következő években bizonyára sok gyakorlati kérdés kerül majd a tanács asztalára, van egy, a gazdaságpolitikánál is fontosabb kérdés, mégpedig az a szemléletváltoztatás, amely visszaállítja a munka, a fizikai munka becsületét – fogalmazott a miniszterelnök.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke – egyben az NGTT gazdasági oldalának elnöke – megnyitó beszédében az érdekegyeztetés megváltozott formájáról beszélt, amelyet az hívott életre, hogy az eddigi résztvevők – munkaadók, munkavállalók, kormány – mellett a civil szervezetek, a tudomány és az egyházak képviselőit is bevonják. Megfogalmazása szerint az új összetételre azért is szükség van, mert Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol a minimálbért néhány szereplő határozza meg, miközben a gazdaságpolitika végrehajtásáért a kormány felelős.

forrás:MTI