A részletekben folyósított deviza hitel lényege az, hogy a lakásépítés ütemének megfelelően, többféle árfolyamon folyósította a bank a deviza alapú kölcsönt. A javaslat szerint ilyenkor a folyósításnál alkalmazott árfolyamok súlyozott átlagát kell figyelembe venni, így ha volt 180 forint feletti svájci frank hitel is a folyósításban, ez még nem zárja ki a végtörlesztést – indokolta javaslatát Rogán Antal.
A javaslat deviza alapú kölcsönnek minősíti azt is, ahol a törlesztés devizában történt, de a végtörlesztést az adós forintban teljesíti.
A módosítások szükségességét Rogán Antal azzal indokolta, hogy a pénzügyi intézmények nem a jogalkotói szándéknak megfelelően értelmezték a végtörlesztés eredeti szabályait. Az új törvény további 50-80 ezer ember előtt nyitja meg a végtörlesztés lehetőségét.
Kovács Tibor (MSZP) kifogásolta, hogy a deviza alapú lízinggel lakást vásárlók még így sem jogosultak végtörlesztésre. Rogán Antal ezt egy alapvető jogi problémával indokolta: a lízingelt lakás a lízing cég tulajdonában van. Kérte a szocialista képviselőket, hogy ha tudnak erre jogi megoldást, akkor azt tegyék meg. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 3,5-4 ezer azok száma, akik deviza alapú lízinggel vásároltak lakást.
A bizottság tárgyalta még a kereskedelmi törvény módosításához beérkezett egyetlen módosító javaslatot, amelyet Szabó Rebeka (LMP) tett.
A helyi termelői piacokat úgy szabályozná az eredeti benyújtó, Font Sándor, hogy ilyennek minősül az a piac, amelyen a megyében, vagy – attól függetlenül – a piac 40 kilométeres körzetében előállított áru van jelen. Budapesti helyi termelői piacon valamennyi magyarországi mezőgazdasági termelő árulhatna.
Szabó Rebeka ezt a meghatározást törölné, mivel egy tavalyi FVM rendelet meghatározza a helyi termelői piac nyitására jogosultak körét. Így a mostani törvénymódosításban véleménye szerint elegendő lenne utalni a külön jogszabályban meghatározott feltételekre.
A gazdasági bizottság – 4 MSZP-s igen mellett – a javaslatot elvetette.
forrás: MTI