Sándor 1942-ben született Vásárhelyen. Édesapjának családja Szegeden élt, nagybátyja, András vidám ember hírében állott, s ha egy kis huncutságról volt szó, ő biztosan benne volt. Ő volt az, aki Sándort annak idején egy tanyai vigasságba is elvitte, ahol a zenekar muzsikájára mulattak a tanyavilág lakói. Apai nagyapja katonai mérnök volt, a szegedi helyőrségben szolgált, Sándor fia – kollégánk édesapja – csak a harmadik polgári gimnáziumig végezte el az iskolák sorát, ekkor fodrásztanulónak állt, s a szakmát kitanulva érkezett vásárhelyre, ahol három barátjával legénylakást bérelve dolgozott, de a mulatságokon is fel-feltűntek az ifjak.

Sándor anyai nagyapja a Békés megyei Magyarbánhegyesről érkezett Vásárhelyre, a megtermett molnárlegényből főmolnár lett, és itt vette feleségül Sándor nagymamáját, aki a háztartást vezette. Az anyai nagypapa volt az, kinek Sándor sokszor vitte az ebédet a darálóba, és együtt jártak pecázni, amelyhez a kis Sanyinak a nagypapa készítette el a horgászbotot.

Sándor édesanyja kereskedőként dolgozott a Fő utcai – a mai Andrássy úti – boltban, ahová fogadásból ment be Sándor édesapja, és szólította meg a csinos lányt, aki úgy mesélte, hogy őt ezután a fodrász fiú üldözte szerelmével. Persze, ez az `üldözés` nem volt ellenére, olyannyira, hogy az édesapa, Sándor, megkérte kezét, összeházasodtak, és a Szántó Kovács János utcán, a víztorony mellett saját fodrászüzletet nyitott az idősebb Diviki.

A háború évei alatt született meg Sándor, aki sokféle betegséget megkapott, és a szűk években apja csak nagy nehezen tudott húsz dekányi cukrot szerezni, amellyel kanyarós fia életét megmentette.

Vásott rossz gyerek voltam – vallotta be a műsorban Sándor, elmesélve, hogy édesanyjához ismerősök szaladtak, azt újságolva, hogy fia barátaival a szentesi útra kifeküdt, és annak örültek, hogy megálltak az arra járó járművek.

Sándor később barátságot kötött a muzsikával, bőgős, majd dobos lett, és a KISZ házban együtt muzsikált az Albert fivérekkel az ötórai teákon. Egy félmázsás Szikra magnóval a Szabad Európa műsorából vették fel a külföldi slágereket, amelyeket megtanultak, és ebbe a politika nem is szólt bele. A korbeli helyi napilap viszont éles hangon bírálta őket, amikor az egyik mély tartalmat hordozó csasztuskát szvinges ritmusban adták elő.

Sándor édesapjával együtt dolgozott a Kossuth tér és az egykori Lenin utca – ma Andrássy – sarkán lévő központi fodrászatban. Családias volt a hangulat, reggelihez megterítettek, mindenki kitette, amit otthonról hozott, és mindeni azt evett, amihez kedve volt.

A jó fodrász nemcsak szép frizurát tanul meg készíteni – amelyhez külföldi újságokból vették a modelleket -, hanem diszkrét is. A vendégek sok mindent elmesélnek a fodrásznak. Ám ezeket nem szabad továbbadni – vallja Sándor, aki a háromórás műsor végén megállapította: sok minden elhangzott a Szőttesben, de még legalább egy másik műsor is kitelne a vele történtek elmesélésével.

A műsort Arany-Tóth Attila vezette, a zenékről és a hangtechnikáról Kokovai Péter gondoskodott.

Arnay

Megosztom! |