Dr. Hegedűs József, a polgármesteri hivatal munkatársa elmondta: a tervek szerint ingatlanonként 200 ezer forint lesz a csatornázás tényleges költsége, amelyet a társulat elfogadott, többen egy összegben rendezték ezt, de sokan éltek a kedvezményes, lakáskassza támogatással elérhető hitel lehetőségével is. A tagság fizetési hajlandósága magas, a tulajdonosok 80 százaléka a vállaltaknak megfelelően teljesíti a befizetéseket, eddig 60 millió forint gyűlt össze a társulat számláján.

Kinek az érdeke a csatornázás megvalósulása – tette fel a fórumon a kérdést dr. Makó András aljegyző, rámutatva: ez egyrészt azon ingatlantulajdonosok érdeke, akik itt életvitelszerűen élnek, és szippantás helyett a szennyvízkezelés korszerű módjával élhetnek, de minden telektulajdonos jól jár, hiszen területük felértékelődik. És érdeke a városnak is – szögezte le az aljegyző, hiszen a környezet védelmét is szolgálja, ha ezen a területen is a szennyvizet megfelelően kezelik.

Ettől a költségtől eltekinteni nem lehet

Összefogást és költségmegosztást kínál az önkormányzat – szögezte le az aljegyző, hozzátéve: az önkormányzat a területen több ingatlannal is rendelkezik, amelyek után saját maga rendezi a belterületbe vonás költségeit, és ezeken túl kamatmentes kölcsönt biztosít azoknak, akik nem tudják ezt a költséget egyben kifizetni. A számítások szerint a teljes összeg egy-egy ingatlan esetében 77 ezer forintot jelent. A társulatnak, illetve az önkormányzatnak a 61 milliót a pályázat sikeréhez egy összegben kell rendeznie, amelyet a város büdzséjéből megelőlegeznek, ha az egyezség kialakul. Benkő Zsolt, a terület települési képviselője hozzátette: az önkormányzat mindent megtett, de a jelen jogszabályok szerint ettől a költségtől nem lehet eltekinteni.

Szilágyi Tamás, a városfejlesztési csoport munkatársa az új-kishomoki csatorna történetéről elmondta: az eredeti tervek szerint valamennyi ingatlannál helyi átemelő juttatta volna a szennyvizet a gerincvezetékbe, azonban a tulajdonosok jelezték: tartanak a minden házhoz telepített szivattyús rendszertől. Ezért újratervezték a rendszert, így a terület 70 százalékán a hagyományos, gravitációs módszer él majd – ehhez két nagy átemelőt fognak létrehozni -, és csak a telkek egyharmadánál kell a helyi szivattyúkat telepíteni.

A fórumon felszólaló Szeli Ferenc kérdésére elhangzott: a két rendszer költsége hasonló, mivel bár a gravitációs rendszernél nem kell sok kis szivattyút kihelyezni, azonban a gerincvezetéket mélyebbre kell fektetni. A Zsigmondy Béla ZRt. műszaki igazgatója, Varga Ferenc elmondta a felszólaló Ludányi László kérdésére arról tájékoztatott, hogy a házhoz telepített szivattyúk javítását – ha az rendeltetésszerű használat mellett következik be -, az cég fizeti, és a szivattyúk által elfogyasztott áram árát pedig a szennyvíz-díjból adott tíz százalékos kedvezménnyel kompenzálják.

Művelésből kivonás vagy belterületté nyilvánítás?

A kishomokiak jelentős része korábban már fizetett azért, hogy területük teljes, vagy annak egy része a mezőgazdasági művelésből kivonásra kerüljön, azonban ez nem jelenti a belterületté nyilvánítást – jelentette ki dr. Vargáné dr. Czeglédi Éva, a hatósági csoport vezetője.

A kishomoki ingatlantulajdonos Faragó Szilárd felvetette: mi lesz, ha nem lesz csatornázás a területen? Benkő Zsolt válaszában kifejtette: ez esetben – a törvények szerint – szivárgásmentes aknákat kell kialakítani a tulajdonosoknak, és időszakonként be kell mutatniuk a szippantási számlákat. A csatornázás nem kötelező, de hozzátette: ez az érdeke a városnak és az ott lakóknak egyaránt.

A fórum résztvevőivel közölték: a napokban a csatornamű társulat tagjai levelet kapnak az önkormányzattól, amelyben a pályázat eredményes megvalósításának lehetőségeit részletesen megtudhatják, és ennek birtokában hozhatják meg döntésüket a folytatásról.

Arnay