Hódmezővásárhely évekkel ezelőtt elfogadott Antiszegregációs tervének középpontjában a szegregátumok megszüntetése és az integráció áll, mondta el reggeli sajtótájékoztatóján dr. Havasi Katalin települési képviselő és dr. Makó András aljegyző a helyszínen. Akarat és elszántság, nem anyagiak kellenek ahhoz, hogy egy város felszámolja a mélyszegénységet emelte ki dr. Havasi Katalin, utalva arra, hogy Vásárhely saját erőből tette meg a lépést.

2009-ben indult meg a telep felszámolása, akkor két sorházat bontottak el, 2010-ben egyet, majd most a maradékra került sor. Az itt élők a komfort és a kényelem minden fokát nélkülözni voltak kénytelenek, sok esetben a környezet borzalmas állapotáért is felelősek voltak. Az innen kikerül gyermekek nagyon nagy hátránnyal indultak az élet minden területén, az itt élők zöme pedig nem rendelkezett állandó jövedelemmel.

A most elbontandó házak mintegy százévesek, cselédlakásnak épültek, mára pedig jóformán lakhatatlanná váltak. A telep lakói, akik ide állandó lakcímmel voltak bejelentve mindannyian máshol kaptak lakhatást, volt, aki saját erőből oldotta meg, de a legtöbb esetben az önkormányzat biztosított lakást, kinek-kinek a jövedelmének megfelelően.

Dr. Makó András elmondta, a város vállalt kötelezettségének tett eleget azzal, hogy 2011 végéig ezeket a szégyenfoltokat megszüntesse. A 4 sorházban összesen 42 lakásban időnként a befogadóképesség szerinti többszörös lakólétszámmal éltek itt emberek mélyszegénységben. A telepen lakcímmel nem rendelkezők és önkényes lakásfoglalók is laktak.

Az aljegyző még elmondta, a területet elbontása után kerítéssel zárják el, és a közterület-felügyelet munkatársai fokozatosan ellenőrzik, mivel eddig is sok illegális szemétlerakás történt a helyszínen.

A helyszínen jelen volt Patai Gyuláné, aki itt született és sokáig itt élt, a régi időkre még nosztalgiával emlékezett. 36 éve maga mögött hagyta a telepet, amely akkoriban még más képet mutatott, két vajda irányította a közösséget, akkor rend volt és tisztaság. Patai Gyuláné elmondta, az itt élők életvitele okozta a terület pusztulását, de most nagyon hálás az önkormányzatnak, hogy megszüntette a telepet.

Közben mi is körbejártuk a telepet, illetve annak maradványait, mivel a tető bontása már elkezdődött. Háborús, és filmekben sem látható, lepusztult és szeméthalmokkal teli kép bontakozott ki minden sarkon. Az egyik épületben, az ágy szomszédságában 2 vödör díszelgett benne ételmaradékkal és ürülékkel. Egy másik lakásban belépésünkkor is több patkány keresett sietve menedéket.

Vidámságot csak a szobákban kucorgó macskák akik vélhetően egérhiányban nem fognak szenvedni – és egy lerongyolódott `Teletabbi` baba, valamint egy rejtélyes okból még elől maradt tavalyi karácsonyfa maradvány jelentett. A legkülönfélébb összevisszaságban láttunk cigarettacsikk gyűjteményt, ételmaradékokat, újnak látszó hűtőt, nagy szatyor videókazettát, csirkenevelő ládát, rossz biciklit, rengeteg rongyot és megannyi csaknem felismerhetetlen tárgyat.

Szombat Mihály

Hihetetlen, de itt emberek éltek: