Másfélszáz évvel ezelőtt, 1861. június 16-án, Hódmezővásárhelyen született Gregus Máté mintagazda, a mai Székkutas község alapítója. Szüleitől mindössze tizenhat kataszteri hold gyenge, szikes földet örökölt, csupaszon, tanya nélkül. Birtokát élete végére ötszörösére növelte, négy tanyát épített, hengermalmot, pálinkafőzőt létesített, önműveléssel jelentős tudást szerzett, mintegy 500 kötetes könyvtárat gyűjtött. Nagy Gyula, a Puszta neves kutatója azt írta róla, hogy birtoka Hódmezővásárhely tanyavilágának csodája s legkülönb eredménye, amellyel mintegy fél évszázaddal megelőzte korát.Gregus Máté az alföldi homokon alapította meg a gyümölcsös birtokát, amelyen őszibarackerdő, almaerdő, jeruzsálemi szilva, cseresznye, nemesített meggy nőttek. Mintegy félszáz fajta rózsát termesztet, kezdeményezésére egységesen nemesített parlagi fehér baromfit tenyészettek a kutasi határban. Az 1890-es években kezdődött közéleti tevékenységével még többet használt azonban környezetének, a vásárhelyi parasztságnak. Belterjes gazdálkodással, tervszerű, jól szervezett gyümölcstermesztéssel, állattenyésztéssel mintagazdaságot teremtett az 1890-es években vásárolt homokos földű pósahalmi birtokán, mely mintaképe, segítője lett a környék kisgazdáinak. 1893-ban megalapította a Pusztakutasi Olvasókört. A törvényhatósági bizottság tagjaként a Gazdasági Egyesület alelnökeként mindent megtett a vásárhely-kutasi határ fejlődéséért, önállósodásáért; így őt tekinthetjük a mai Székkutas község alapítójának. Fogyasztási, értékesítési szövetkezetet alapított (Hangya 1903), kiharcolta a várostól az alakuló település számára az állandó közigazgatási kirendeltséget (1928), orvost, a piactartás jogát, az államtól posta, vasútállomás, rakodó létesítését. Kezdeményezésére, közreműködésével villanyvilágítás, gyógyszertár, új iskola, templomok (1925) tették könnyebbé a kutasiak életet. 1935-ben Simándi Béla tanyai tanítóval megszervezte a népi íróknak a parasztsorssal ismerkedő vásárhelykutasi találkozóját. A sajátjaként vállalt közösségi ügyekért a sajtóban is szót emelt, de megírta például a régi Puszta krónikáját is. Tevékenysége országos visszhangot váltott ki.

2011. szeptember 24-én, szombaton 16 órakor szoboravatással és egész napos programsorozattal emlékezik Székkutas Község Önkormányzata, a Gregus Máté Emlékbizottság, és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Gregus Máté születésének 150. évfordulójára. Az ünnepélyes szoboravatást Szél István Székkutas polgármestere nyitja meg, köszöntőt mond Lázár János Hódmezővásárhely polgármestere, országgyűlési képviselő. Avatóbeszédet mond Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a család nevében Gregus Mária szólal fel. Az ünnepségen közreműködik a vásárhelyi Városi fúvószenekar, a székkutasi Kamilla Dalkör, illetve Benkő László. Az avatandó szobor Máté István csongrádi szobrászművész alkotása, márvány talapzaton bronz mellszobor örökíti meg a mintagazda alakját. Székkutas közadakozásból állíttatja fel a neves előd, a falualapító szobrát.

A szoboravatás és az ünnepség helyszíne: Székkutas, Szoborpark Művelődési Ház. (Vásárhelyi út).

Gregus Mátéról, a `homoki apostolról` a róla elnevezett általános iskola aulájában a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ munkatársainak közreműködésével összeállított kiállítás nyílik, amelyen eredeti családi dokumentumok, korabeli fényképek és újságcikkek által elevenedik meg a mintagazda élete és emlékezete. A 16 tablóból álló kiállításon megismerhető Gregus Máté munkásságának sokrétűsége: a gazdaságszervező, a mintagazda, a közéleti férfiú és egyházának hű tagja, a harcos közíró szerepvállalása is, de a látogatók megtudhatják mi lett az örökség sorsa, hogyan forgatta ki mindenéből a kommunista hatalom a Gregus családot, valamint hogyan próbálták a falu alapítójának emlékét is végképp eltörölni. Az eredeti dokumentumok mellet számos korabeli paraszti eszközt is megtekinthetnek a az érdeklődők a szeptember 30-ig nyitva tartó kiállításon.

forrás:
Elek András

Emlékpont
és

Göbl Vilmos Sajtóreferens

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város

Polgármesteri Hivatal