Vásárhely mindig kitermelte és ma is kitermeli a maga személyiségeit. A rádióban közel 30 vásárhelyi személlyel készítettem portréműsorokat, itthon is számos műsort készített, és készítettek ővele is. Az egyik fejezet ezeket a beszélgetéseket szedi csokorba, címe Mese az egész világ az emberi kapcsolatok tükrében. Mint mondta, az ő alanyai ugyanúgy kötődnek a szülővárosukhoz, mint ő. `Minket, vásárhelyieket ez a vásárhelyiség köt össze`. Osváth László reméli, hogy csodálatos élmény lesz az olvasóinak megismerni azt, hogy hogyan beszélnek az interjúalanyok a gyerekkorukról, baráti, családi körükről, az útravalóról, amit itt kaptak. Szerepel a könyvben többek közt Moldvai Győző, Ormos Jenő, Gyulai József, Szabó Lajos, Kállai Ilona. Egy külön fejezet ad a vásárhelyiekkel folytatott levelezése is.

Egy másik fejezet a vásárhelyiséget, az egymástól kapott útravalókat mutatja be, melyben a barátaitól búcsúzik, akik már elhagytak minket. Nagyon fájdalmas nélkülük élni, akikhez gyerekkori, ifjúkori, örök barátság kötötte. Már nyomdában van a könyv, gyönyörű lesz mondta a szerző. Szeptember közepére valószínűleg elkészül a könyv, és a tervek szerint egy műsoros könyvbemutatón tárják a nagyközönség elé szeptember végén vagy október elején a vásárhelyi könyvtárban.
Juhász Éva
A könyvben Urbán Beatrice írása is olvasható a kötődésről:

Kötődés

A kötődés legalább olyan megfejthetetlen, mint a szerelem. Lehet, hogy ez is puszta kémia lenne? Nem hiszem. De igazából senki sem érti, mi is ez tulajdonképpen.
Valami ránk talál egy kivételes pillanatban. Akaratlanul. Valami vágyódás. Olyan, mint amikor gyümölcsteát iszunk. Szomjasan élvezzük a forróságát és mindent átható illatát. Belefeledkezünk és belekapaszkodunk. Ízleljük és beszippantjuk. Végigégeti bennünk az összes utakat. Nyomokat hagy az érzékeinkben, és a lelkünkön egyaránt. Belepik, fellázítják és elernyesztik agyunkat felszálló, átható gőzei. Felfrissülünk és elbágyadunk a nyomán.Kinek jut eszébe sajnálni azután a kidobott filtert?Ott fekszik a szemétben kihűlve.Megfosztva minden energiájától.De nyomot hagy a csészén, a teáskannán, az összes alátéten, a kanalakon és a lelkünkön. A cukrok nedvesen emlékeznek rá a tartóban. A kanalak hosszan őrzik az arany elszínezést fényes testükön.
Kinek jut eszébe az eredet már utólag? Pedig attól volt az egész.Urbán Beatrice

Megosztom!
|