Mint keddi budapesti sajtótájékoztatóján a főkoordinátor közölte, erre leginkább azért van szükség, mert “a statisztikai adatok és a valós számok között differencia van”. A legutóbbi, 2001-es népszámlálás során 190.046 ember mondta magát cigánynak, a szociológusok ugyanakkor 600-800 ezer romáról beszélnek – mondta.
A számlálóbiztosokat ellenőrző hét és fél ezer felülvizsgáló közé is szeretnék, ha kerülnének romák – tette hozzá.
Setét Jenő szerint “nem biztos”, hogy az állampolgárok minden fontos, a népszámlálás nemzetiségi összeírásával kapcsolatos információ birtokában vannak. Ilyen például, hogy lehet többes identitást is megjelölni, tehát egyszerre vallhatja valaki magát magyarnak és romának. Azt is tudatosítani kell az adatközlőkben, hogy teljes anonimitást élveznek, tehát név szerint nem lehet majd őket azonosítani – tette hozzá.
Megemlítette, hogy 2001-ben a számlálóbiztosok egy része valószínűleg nem ment be a romák által lakott telepekre. Előfordult az is, hogy magasabban kvalifikált embertől nem voltak hajlandók elfogadni, hogy cigánynak vallotta magát – tette hozzá.
Kérdésre közölte: kétezer településen élnek cigányok Magyarországon, de egy kétszáz lakásos faluban mindössze két számlálóbiztos lesz, ott “nagyon nehéz lesz elérni”, hogy roma is legyen közöttük. “Fájó tapasztalatáról” is beszámolt: egy roma jogásznőt nem vettek fel idén a számlálóbiztosok közé.
Hepp Mihály, az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének (OKÖSZ) elnöke a szervezet tiltakozásának adott hangot az ellen, hogy “a kormányzat a kisebbségek ellen akarja felhasználni a népszámlálás nemzetiségekre vonatkozó statisztikai adatait” a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény általuk ismert koncepciója szerint. Nem értenek ugyanis azzal egyet, hogy ha egy településen nem lesz az adott nemzetiséghez tartozó ember, akkor ott ne lehessen megalakítani kisebbségi önkormányzatot, mert szerintük ezzel a jövőbeli lehetőség is megszűnik.
Minden magyarországi nemzetiség szeretné megtudni azt, hogy valójában mennyien is vannak, hányan beszélik az adott nyelvet, milyen nyelven beszélnek egymás között. A nemzetiségi nyelv használata alapvető abban a kérdésben, hogy ki milyen nemzetiséghez tartozónak vallja magát – közölte.
Korrektnek nevezte az idei összeírási módszert, mert a nyelvtudásra, a közösséghez való kötődésre is rákérdez – fogalmazott.
Az OKÖSZ információi szerint a Magyarországon élő kisebbséghez tartozók négyszer annyian vannak, mint amennyit a hivatalos adatokban szereplő számok mutatnak. Reményét fejezte ki, hogy a kérdezőbiztosok az érzékeny kérdéseket “úgy fogják feltenni, ahogy azt illik”.
Virágh Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási szóvivője kiemelte: “a népszámlálás mutatja meg leginkább, hogy mennyire sokszínű Magyarország”. Felhívta a figyelmet, hogy már az első népszámláláskor, 1869-ben a statisztika bizonyította, hogy az ország egyik fele valamelyik nemzetiséghez tartozott.
Szólt arról, hogy két válasz is adható az anyanyelvre vonatkozó kérdésre, és választ várnak arra is, hogy baráti, családi közösségben milyen nyelvet használnak.
A KSH népszámlálási szóvivője elmondta: a jelenleg elismert tizenhárom nemzetiség mellett lesz lehetőség arra is hogy valaki kínai, orosz, vietnámi vagy arab nemzetiségéről valljon, de egyéb nemzetiség megjelölésére is lesz lehetőség. Tapasztalataik szerint fiatal korban sokak kevésbé élnek a gátlások a nemzetiségi hovatartozás megvallását illetően. Az internetes vagy papíralapú önkitöltés során egyaránt “mindenféle személyes adatok nélkül válaszolhatnak” a lakosok – fűzte hozzá.
Tudatta, hogy a jegyzők számára készült szakmai útmutatókban hangsúlyozottan jelezték azon igényüket, hogy “ahol nagyobb számban, összefüggő területen élnek nemzetiségek, közülük kerüljenek ki a számlálóbiztosok”.

forrás:MTI