A magyarság elvándorlása Erdélyből nemcsak a `80-as, `90-es zaklatott évek jelensége volt, már az első világháború után, Trianon megrázkódtatása miatt százezrek vándoroltak el szülőföldjükről fogalmazott a megemlékezésen Gál Imre. Mint a székely fafaragó mester mondta: a területileg és gazdaságilag halálra sebzett Magyarország befogadta a menekülteket és mindent megtett azért, hogy új életet kezdhessenek.

Gál Imre végül Ady Endre versét idézte, ami – mint hozzátette – az útravaló volt mindannyiuk számára: `Bár zord a harc, megéri a világ, ha az ember az marad, ami volt, nemes, küzdő, szabadlelkű diák.`

Mihalik Kálmán kutatóorvos, festő és zeneszerző volt. 89 éve, fiatalon, 26 éves korában hunyt el tífuszban. A Székely himnusz zenéjét Szegeden írta 1921-ben Csanády György szövegére. A dalt 1922-ben énekelhették először a Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesületének (SZEFHE) közgyűlésén. A himnuszt a 2009. szeptember 5-én Székelyudvarhelyen megtartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen határozatban tették meg Székelyföld hivatalos himnuszának.

(Forrás: Csm. Önkormányzat Sajtószolgálat)
Megosztom! |