A kormány által szerdán
jóváhagyott közoktatási
törvény koncepciójának egyik
új eleme az egész napos iskola
bevezetése nemcsak az alsó, hanem a felső
tagozaton is. (A tervezet korábbi
verziójában még csak 1-4
osztályos képzésben akarták
bevezetni.)

Az Index birtokába került koncepció
mindösszesen fél oldalon foglalkozik a
köznevelési rendszer
intézményei c. fejezetben az
általános iskola
kérdésével. Mint
írják, az általános iskola
alsó és felső tagozata céljukat
és szervezési módjukat tekintve
különböznek. A tervezetben csak annyi
áll: “az alsó tagozaton a
nevelés-oktatás egész napos keretben
folyik, és összevont osztályokban is
történhet. A felső tagozaton a
nevelés-oktatás egész napos keretben
folyik a tanítási órákon,
szabadon választott foglalkozásokon és
tanulóidőben. A délutáni
foglalkozásokról a tanuló
szülői kérésre, igazgatói
engedéllyel távol maradhat.”

Míg az alsó tagozaton a nevelés, az
alapvető kompetenciák fejlesztése,
meghatározott ismeretek
elsajátítása, a művészeti
nevelés és a mindennapos testmozgás a
cél, addig a felsőben a nevelés, a
kompetenciák fejlesztése és a
mindennapos testmozgás mellett időt
szánnának a szaktárgyi
tanulmányokra való fokozatos
bevezetésre, és a
középfokú tanulmányok
folytatására való
felkészítésre is.

Ugyanakkor a koncepció több részletet
nem tisztáz: milyen formában valósulna
meg az egész napos iskola terve, azt bevezetnék-e
minden iskolában. A tervezet nem részletezi,
hogyan osztanák el a kötelező
órákat, vagy a délelőtti
kötelező órák után milyen
délutáni foglalkozásokon kellene a
diákoknak részt venni, vagy hogy pontosan mit
takar a tanulóidő.

A koncepció melléklete is csak annyit tartalmaz:
a mindennapos testnevelés órákkal
együtt 1-3. osztályban 24, negyedik
osztályban 26, 5-6. osztályban 27, 7-8.
évfolyamon pedig 29 órára emelkedne a
tanulók heti kötelező
óraszáma.

Akár
már jövőre bevezetnék

Az egész napos iskola részleteivel kapcsolatban
megkerestük az Oktatásért Felelős
Államtitkárságot is, azonban a
köznevelési rendszerről szóló
törvényt jövő hét eleji
nyilvánosságra hozatala előtt nem
kívántak részleteket mondani,
és a kérdéseinkre
válaszolni.

Hoffmann Rózsa oktatási
államtitkár pénteken az MTI-nek adott
interjúban viszont úgy nyilatkozott: az
egész napos iskolát az alsó tagozaton
kötelezővé tennék, mivel a
felmérések szerint a gyerekek több mint
70 százaléka amúgy is
napközis.

Felső tagozaton az egész napos iskola bevezetése
után bizonyos tanórán
kívüli foglalkozások
kötelezőek, míg mások
(például kézműves szakkör)
választhatók lennének. Emellett azt
akarják elérni, hogy az énekkar, a
zeneoktatás és a
különböző szakkörök is az
iskolában legyenek. Természetesnek nevezte, hogy
ha egy diák iskolán kívüli
foglalkozásra jár, akkor az igazgató
felmentheti a délutáni foglalkozások
alól.

Mindezt fokozatosan vezetnék be, alsó tagozaton
már a jövő tanévtől életbe
léphet az új rendszer, de a felsőben is
minél előbb szeretnék
megvalósítani az egész napos
iskolát.

Mégsem
fogadták el?

A kormány ugyan megtárgyalta és
jóváhagyta a
közoktatásról
szóló törvény
tervezetét, a Népszabadság
pénteken arról számolt be, a
kormány valójában mégsem
fogadta még el, ugyanis a törvény eddig
kiszivárgott részletei komoly
kiadásokkal járnának, ezek fedezete
azonban egyelőre még nem látszik.

A köznevelési törvény
koncepciójának
hatásvizsgálatánál azt
írják, a mindennapos testnevelés a
1-5. évfolyamokon (2012 szeptemberétől felmenő
rendszerben) 1,7 milliárd forint
többletkiadást jelentene. Az 1-4.
évfolyamon az összevont osztályok
költségvetési
többletigénnyel nem járnának,
és 6 milliárd forint
bérmegtakarítást jelentene, ha a felső
tagozatokat létszámhoz kötött,
iskolaközpontokba vonnák össze.

Technikai
megoldás lenne

Az egész napos iskola bevezetésének
alapvető problémája abból fakad, hogy
az egyelőre szakmailag értelmezhetetlen, véli
Radó Péter oktatáspolitikai
szakértő. `Az egész napos iskola
jelentheti azt, hogy nem áll másból,
mint a napközi kötelezővé
tételéből, vagy azt, hogy
délután is lesznek kötelező
órák. A legkevésbé viszont
az képzelhető el, hogy az országban sok helyen
alkalmazott valódi iskolaotthonos megoldást
valósítják meg. Az
utóbbinak javító szerepe van, itthon
is néhány helyen nagyon jól
működik, de az oktatási
államtitkárság
tevékenysége alapján nem biztos, hogy
az alternatív,
hátránykompenzáló
pedagógiai elképzelést tervezne,
egész eddigi tevékenysége ellentmond
ennek` mondja Radó Péter.

Az oktatáspolitikai szakértő szerint az
egész napos iskola bevezetése csupán
technikai megoldás lenne: amennyiben felemelik a
pedagógusok kötelező iskolában
töltött munkaidejét napi hat és
fél órára, csak így lehetne
azt osztálytermi munkával kitölteni.

Hoffmann Rózsa ugyan úgy nyilatkozott, az
új törvény koncepciója nem
tartalmazza a pedagógusok
óraszámának
emelését, de rögzíti, hogy a
tanároknak heti 32 órát kell
eltölteniük az iskolában, azaz a
munkahelyükön.

Arra a felvetésre, hogy a heti 32 óra
eltöltésére a magyar iskolák
infrastruktúrája nem megfelelő, azt mondta az
államtitkár, ez a tervezett
intézkedés
félreértését mutatja. “Ez
nem azt jelenti, hogy ez idő alatt a teljes tanári karnak a
tanáriban kellene ülnie: így nem is
volna értelme a változtatásnak.
Úgy kell megszervezni az iskolai életet, hogy a
gyerekekkel foglalkozzon a pedagógusok nagy
része” nyilatkozta.

Hátránykompenzáció

Az egész napos iskola feladata a nevelés, a
kompetenciák fejlesztése és a
mindennapos testmozgás lenne. `Butaság
erre hivatkozva a tanítási időt növelni,
ugyanis olyan nincs, hogy a tanár a munkaidejének
egy részében nevel, a másikban
kompetenciát fejleszt, ez nem plusz idő
kérdése. Ugyanakkor picit gyanakszom, hiszen a
kompetenciafejlesztés, mint cél eddig ki volt
irtva az államtitkárság
szótárából. Hogy most ez
visszakerült, üdvözölendő,
ám ugyancsak értelmezhetetlen`
mondja Radó Péter.

Hozzátette, a kompetenciák
fejlesztésének
szempontjából az egész napos iskola
tervének lehet pozitív és
negatív hozadéka is. Az így
keletkezett plusz időt olyan programokkal lehetne kitölteni,
ami a hátrányos helyzetű gyerekek
felzárkóztatását
célozná, ugyanakkor nem tartaná
szerencsésnek, hogy a diákok minél
több időt töltsenek távol az
otthonuktól. Viszont Radó Péter
szerint a hátrányok leküzdése
nem attól függ, hogy a gyerek és
pedagógus mennyi időt tölt az iskolában,
hanem attól, hogy milyen a tanórák
minősége. `A magyar iskolák jelentős
része nincs felkészülve arra, hogy
csökkentsék a hátrányos
helyzetűek lemaradását, sikeres
hátránykompenzáció csak
akkor lenne, ha megváltozna a pedagógiai
gyakorlat` véli.

Radó nem tudott olyan európai
példáról, ahol kötelező lenne
az egész napos iskola, bár
Németországban sok helyen
kísérleteztek ennek
bevezetésével. Az oktatáspolitikai
szakember felháborítónak tartja, hogy
olyan főszabályokat alkossanak, amelyektől
külön alkukkal lehetőség lesz
eltérni. A szülők egy része biztos ki
fogja harcolni a különleges
eljárást, hogy a gyerekük ne az
iskolában töltse a délutánt,
ez pedig akárcsak a tantervi
szabályozásban a
külön alkuk rendszerét tenné
lehetővé.

Pokorni
jó ötletnek tartja

Korábban az Országgyűlés
oktatási bizottságának elnöke
is az egész napos iskola
szükségessége mellett érvelt,
amelyekben a tanulókat nem csak oktatják, hanem
sport-, művészeti és egyéb
közösségi foglalkozásokat is
tartanak ingyenesen, ugyanis a jómódú
szülők mindezt megteremtik gyermekeik
számára, ám a szegényebbek
nem részesülnek benne.

Az egész napos iskola bevezetését
régóta szorgalmazó Pokorni
Zoltán az Indexnek korábban úgy
nyilatkozott, ez elsősorban a hátrányos helyzetű
gyerekek oktatásában és
nevelésében jelentene
segítséget. Akkor olyan
elképzelést vázolt fel, hogy a
tanítási időkeret
széthúzásával a
kötelező tanórák egy része
átkerülne délutánra, a
fennmaradó időben pedig a differenciált
fejlesztésre, a nevelésre, a
közösségi
tevékenységekre (művészeti
képzésre, sportfoglalkozásra,
kertészkedésre,
barkácsolásra) fordíthatnák
az időt. Mint mondta, a gyerekek így jobban
megtapasztalhatják az
egymásrautaltság, a sportszerűség, az
együttműködés
élményét. Pokorni szerint ez főleg a
hátrányos helyzetű régió
iskoláinak lehetne vonzó, azonban
bevezetését nem tenné
kötelezővé.

Húsz
éve működik

Nem ért egyet az egész napos iskola
kötelező bevezetésével  a
Szülők Egyesülete a Gyermekekért sem.
Álláspontjuk szerint ez a diákok
további terhelését
eredményezné. Simonné Toldi
Ágnes, az egyesület elnöke elmondta, a
közoktatási törvény
értelmében az általános
iskola alsó tagozatában jelenleg is
biztosítani kell az iskolaotthonos és a
napközis ellátást.

A rendszer beváltan működik már
húsz éve, így nem értik, az
oktatásért felelős
államtitkárság miért pont
most akarja ezt bevezeti, ennek kiterjesztését a
felső tagozatra lehetetlennek tartják. Az egyesület
elnöke szerint ehhez nem lenne elég
tanár, nem beszélve arról, hogy felső
tagozaton a diákok többsége
már valamilyen
különórára is jár.

`Elsősorban az iskoláknak kellene
megtanítani a tananyagot, azonban sok gyerek jár
korrepetálásra vagy
pótórákra. Attól, hogy
meghosszabbítják a
oktatási-nevelési időt, a diákok
még nem fogják jobban
elsajátítani az agyagot`
mondta. Hozzátette, ugyancsak nem tartja jónak,
hogy szülői kérésre a gyerek
távol is maradhat a délutáni
foglalkozásokról.

Sok iskolában összevontan működnek a
napközik, egy felügyelő tanár alatt
kénytelen tanulni az elsős és a negyedikes
diák. A Szülők Egyesülete a
Gyermekekért elnöke szerint ezeket a
napköziket kellene átszervezni úgy, hogy
legyen elég napközis tanár,
és ne legyenek összevont csoportok.

Kárt
is okozhat

`Egy jól felszerelt egész napos
iskolába szívesen beadnám
én is a gyerekem, ha stimuláló
környezetben, jó tanárok mellett
tanulna. Maga a gondolat jó is tud lenni, csak nagyon
drága. A hátrányos helyzetű
régiókban élő gyerekeknél
minden bizonnyal kompenzálná a
lemaradást` mondja Halász
Gábor. Az oktatáskutató nem tartja
valószínűnek, hogy egyszerre, mindenhol
bevezethető lenne az egész napos iskola. A
megoldást abban látja, ha első körben
kísérleti jelleggel az oktatási
intézmények csak egy köre lenne ilyen.
Hozzátette azonban, ha ehhez nincs elég
tanár és megfelelő szakmai és
infrastrukturális erőforrás, még
ronthat is az oktatáson egy ilyen
elképzelés.

Forrás: Index