A szónok rámutatott: István király ízig-vérig európai volt: koronáját Rómától kérte és kapta, feleséget bajor honból választott, húgát pedig Velencébe adta férjhez. István csatlakozott a keresztény Európához, de nem tett hűségesküt a német császárnak. Európai lett, és magyar maradt. Bizakodását fejezte ki, hogy az egyesült Európában nem egymás ellenében, hanem egymás mellett élve, ki-ki saját nemzeti tudatát megélheti, mindenki saját jogán és saját szülőföldjén.

Dr. Lázár János kijelentette: Vásárhelynek kötelessége a leszakadókat megvédeni, és a szegényeknek adni kell a közösből, hogy a szegénység ördögi köre megszakadhasson, és a szegény gyermeke is ugyanolyan eséllyel indulhasson az életben, mint azé, aki tehetős. Azonban bárgyú módon nem hagyhatjuk el, hogy figyelemmel kövessük: ki az, aki él, és ki az, aki visszaél a közösség szolidaritásával.

Az ünnepségen Kiss-Rigó László, Szeged-Csanád megyés püspök áldotta meg az új kenyeret, míg Bán Csaba református tiszteletes áldásában a határon túli magyarok eddigi kitartásáért mondott köszönetet, és megérdemelt lehetőségként értékelte, hogy mostantól magyar állampolgárok lehetnek.

Az állampolgársági eskü szövegét dr. Lázár János olvasta elő a Zentáról, Óbecséről, Szabadkáról, Székelyudvarhelyről, és számos más településről érkezett határon túli magyarnak. Az ünnepségen a polgármester az esküről szóló diplomát Juhász Attilának, Zenta egykori polgármesterének adta át, aki köszönetet mondott a vásárhelyiek kiállásáért, s hozzátette: felmenői mind magyarok voltak, és lányai is azok.

A többi, határon túliról érkezett magyar a Fekete Sas dísztermében rendezett ünnepségen vehette át az oklevelet Almási István és dr. Kószó Péter alpolgármesterektől.

Arnay