A héten a svájci frank árfolyama
több mint 50 forinttal volt magasabb a
rögzített 180 forintnál. Az
euró árfolyamát a csomag 250 forinton
fixálná, az elmúlt napokban volt, hogy
ennél 20 forinttal állt erősebben a
közös valuta, száz jen pedig 40 forinttal
került többe.

Az MTI által megkérdezett kereskedelmi
bankoknál azzal számolnak, hogy a devizahitelesek
3-5 százaléka él majd a
lehetőséggel, de tartósan gyenge
forintárfolyam mellett nőhet az
érdeklődés.

Tízből
egy

Az OTP Banknál azt várják, hogy az
érintett ügyfélkör mintegy 10
százaléka él majd az
árfolyamrögzítéssel.
Számolni kell a bank szerint azonban egy olyan
forgatókönyvvel is, hogy a svájci frank
tovább erősödik a forinttal szemben, ami
nyilvánvalóan növelné a
konstrukció iránt érdeklődők
számát.

Tenke Gábor, az Erste Bank Hungary lakossági
és mikrovállalati
termékfejlesztési igazgatója az
euróalapú hitellel rendelkezők
körében csak minimális
érdeklődésre számít. A
svájci frank alapú hiteleknél azonban
olyan jelentős a rögzített és a
valós árfolyam közötti
különbözet, hogy az Erste
előrejelzései szerint az ilyen hitellel rendelkezők 15
százaléka dönthet a
rögzített árfolyam mellett.

A K&H Banknál is arra
számítanak, hogy a devizahiteles
ügyfelek 3-5 százaléka
választhatja ezt a megoldást a
törlesztőrészletek
kiszámíthatósága
érdekében.

A CIB Banknál a várható
szerződéskötésről annyit
közöltek, hogy egy korábbi
felmérésükben minimális volt
az érdeklődés az
árfolyamrögzítés
iránt. A telefonon megkérdezett ügyfelek
válaszaiból a CIB szerint kiderült, hogy
jól tájékozottak, és
általános
vélekedésük, hogy a program
számukra nem jelent hathatós
megoldást. Amennyiben azonban a devizaárfolyamok
további erősödést mutatnak –
hasonlóan az elmúlt napokban tapasztalt
svájci frank erősödéshez – ez
növelheti az érdeklődést.

A Raiffeisen Banknál azonban arról
számoltak be, hogy a forintgyengülés
ellenére sem érezhető az eddiginél
nagyobb igény a törlesztőárfolyam
rögzítésére.

A bankoktól jelentős rendszer- és
folyamatfejlesztéseket követel a csomag
bevezetése, de mindegyik bank azt válaszolta,
hogy a határidőre elkészülnek
velük.

Valamennyi megkérdezett emlékeztetett arra is,
hogy a pénzintézet saját
megoldásokat is kínál a bajbajutott
devizahiteleseknek, közöttük
például átmeneti
törlesztőrészlet- fixálást,
árfolyamrögzítést, vagy
futamidő-hosszabbítást ajánlanak. A
lakáshiteleseknek segítséget jelent a
középárfolyamon való
törlesztés is, a szabad
felhasználású devizahitelesek azonban
ezzel nem élhetnek.

Ilyen
az árfolyamrögzítés

Az ingatlanfedezetes devizahitelek törlesztési
árfolyamának
rögzítéséről
szóló törvény egyes
rendelkezései 2011. augusztus 12-től hatályosak.
Az árfolyamrögzítés időszaka
36 hónap, de legkésőbb 2014. december
31-én véget ér. A
rögzített árfolyam a svájci
frank esetén 180 forint, az eurónál
250 forintot, száz japán jennél pedig
200 forintot jelent. Az adós 2014.
végéig ezen az árfolyamon fizetheti a
havi törlesztőrészleteit; az ezekben
felmerülő különbség
összege, ami a tényleges és a
rögzített árfolyam
különbségéből fakad, az
úgynevezett gyűjtőszámlára
kerül, az ezen halmozódó hitel
forintalapú.

Ilyen szerződést önkéntes alapon
olyan  természetes személy
köthet, akinek jelzálogalapú hitele van,
ingatlanának értéke a
fedezetként történő
elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió
forintot, fizetési késedelme pedig nem haladja
meg 90 napot. Az
árfolyamrögzítést a
pénzügyi
vállalkozásoknál is
igényelni lehet.

A gyűjtőszámlahitel háromhavonta
tőkésíthető, a három
hónapos kamatperiódusra meghatározott
ügyleti kamata a rögzített
árfolyam alkalmazása alatt nem haladhatja meg a 3
havi Bubort, utána pedig a kapcsolódó
devizakölcsön céljával azonos
célra nyújtott forinthitel piaci
kamatát. A hitelbírálat
során, valamint szerződésszerű
teljesítés esetén a hitelező az
ügyleti kamaton kívül egyéb
járulékot és díjat nem
érvényesíthet.

Forrás: MTI