A kunszentmártoni B.-né még valamikor 2007-ben térképezte fel szisztematikusan Mezőtúr utcáit. Ahol vakolatlan, kerítetlen, befejezetlen házat látott, vagy más jelből sejtette meg, hogy jól jöhet a háznál egy kis pénz, oda bekopogtatott. Szabad felhasználású, svájci frank alapú hitellel házalt, és jókora ügyfélkörre tett szert a városban. Olyanok is igent mondtak neki, akiknek egyébként eszük ágában sem volt hitelre gondolni, de az ajánlat annyira csábító volt: olcsó, szabadon felhasználható és könnyen elérhető pénz. Megesett, hogy maga az ügynök kevesellte az igényelni kívánt összeget, és feljebb is srófoltatta a kérelmezővel.
Aztán jött a pénzügyi válság. A svájci frank árfolyama — és ezzel a frank alapú hitelek kamatterhe — az egekbe emelkedett, B.-nének pedig annyi áldozata lett Mezőtúron, hogy akár már egyesületet is alapíthatnának maguknak.

— Tipikus, jellemző történet — minősítette a hallottakat Nagy Emília, a szolnoki Vár Holding Kft. ügyvezető igazgatója. — Rengeteg más hasonlót ismerünk mi is. A bankok és ügynökeik abban az időben a szó szoros értelmében agitálták az ügyfeleket, hogy vegyenek már fel olcsón kamatozó devizaalapú hiteleket. 2002 óta folyamatosan mentek a rábeszélő reklámok is: legyen egy jó karácsonyod, igényelj hitelkártyát! Valósítsd meg álmaidat hitelből! Észrevétlenül rávették az embereket a kölcsönök felvételére, azt sugallva, hogy ez a megoldás a bajokra.

Nagy Emília és az általa vezetett cég nagy fába vágta kilenc hónappal ezelőtt a fejszéjét. Olyan ügyfelek érdekeinek védelmére állítottak össze jogi stratégiát, akik elmaradtak a hiteleik törlesztésével, egyezségre törekednének bankjukkal, de az érdemben nem akar szóba állni velük. A cég szakemberei ugyanis állítják: a polgári törvénykönyvünk világos rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha a szerződő felek valamelyikének viszonyaiban lényeges romlás állna be. Nagy Emília állítja: ilyen lényeges változásnak tekintendő a devizaárfolyamok változása is.

Ezekre az esetekre — folytatódik az ügyvezető jogi okfejtése —, a szerződő felek együttműködési kötelezettségét írja elő a törvény. Ez azt jelenti, hogy a hitelező banknak is elő kellene segítenie a teljesítést. Ha nincs egyezség, a hitelszerződést perben a bíróság is módosíthatja.
— A legnagyobb meglepetés akkor ért bennünket, amikor azt tapasztaltuk, hogy az ügyfeleink jelentős része nem egy, két, esetleg három hitellel birkózik, hanem sokkal többel. Még a tíz, vagy annál több futó hitelszerződés sem ritka. Az ügyfeleink átlag négy és fél hitellel küszködnek, de a csúcsot ötvennel tartja egyikük. Megdöbbentünk, amikor ezt először hallottuk.

Az adós részéről is hatalmas felelőtlenség kellett ehhez, ugyanakkor jókora banki felületesség is közrejátszott abban, hogy egy átlagos egzisztenciájú kérelmezővel még negyvenedszer, ötvenedszer is szerződjenek! Meggyőződésünk, hogy a `bedőlt` devizaalapú hiteleknél hármas felelősség áll fenn. Az adósé, a hitelezőé és az államé. A bankok szeretnének mindent az adós vállára tolni, és semmit sem vállalni ebből. Az állam azért felelős, mert elmulasztotta korlátozni, majd tiltani a nyakló nélküli devizaalapú hitelezést, amikor már látszottak annak veszélyei.
— No és az ügyfelek felelőssége…?

— Nagy részük bizony felelőtlen volt, de legalábbis túlzottan jóhiszemű!
Nagy Emília munkatársai a megbízásuk keretében megvizsgálják, hogy milyenek voltak az ügyfelük viszonyai a hitel, vagy hitelek felvételekor. Megnézik, hogy mi okozta a fizetésképtelenségüket, és pontosan felmérik az ügyfél pillanatnyi körülményit; látszik-e, hogy megvan benne a fizetési szándék és lehetőség, vagy nincs? Összegzik a bevételeket és kiadásokat, valós egyéni kockázatelemzéseket végeznek ügyfeleiknél. Ez alapján aztán ajánlatot tesznek a banknak, a törlesztőrészlet átmeneti csökkentésére.

— Nem azt várjuk a bankoktól — magyarázta az ügyvezető —, hogy a kihelyezett tőkéjükből áldozzanak, csupán azt, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel, áldozzák föl a nyereségük egy részét. Mindezt általában két évre ajánljuk ügyfeleink nevében a bankoknak. Ha nem fogadják el, még egyeztetni próbálunk, aztán javasoljuk az ügyfeleknek, hogy indítsanak pert.

Június elején a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egy határozatában jogszerűtlennek bélyegezte a VÁR Holding szolgáltatását. Az ügyben hosszas jogvita várható, és ez nehezítheti a bajba jutott hitelkárosultak dolgát. Szakszerű segítséggel és kompromisszumkész banki álláspontokkal ugyanis sok esetben még elkerülhető lenne sok végzetes családi összeomlás.(Forrás és teljes cikk: szoljon.hu)