A miniszter a hétfőn elfogadott új honvédségi törvénnyel kapcsolatban kiemelte: a jogszabály alapja – amelyet még 1993-ban tettek le – nem változott, ezen belül viszont számos módosítást eszközöltek.

Ilyen például a honvédség feladataiban történt változás: a honvédség őrzi a Szent Koronát, kötelessége helyrehozni, fenntartani a hadisírokat és a jövőben részt vesz majd a jelenleg még készülő állami közmunka-programban.

Hende Csaba az utóbbival kapcsolatban elmondta: a magyar honvédség rendelkezik járművekkel, sátrakkal, gulyáságyúkkal és “rendelkezik egy olyan szervezési és logisztikai tudással is, amellyel – nyugodtan mondhatom – ezt a hadműveletet kivitelezhetővé teszi”.

A miniszter szerint bár a közmunka-program kereteit még csak most alakítják ki, de az elképzelések szerint a legtöbb ilyen munkához nem kell majd sokat utazniuk az embereknek. Viszont az a helyzet is előállhat, hogy például egy nagy víztározó építéséhez vagy egyéb nagyobb beruházáshoz több ezer dolgozóra lesz szükség, ekkor jönne a képbe a honvédség – tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta: nem állítja vissza a hadkötelezettséget békeidőben az új törvény, ugyanakkor kimondja, hogy békeidőben önkéntes tartalékos rendszert kell működtetni és fenntartani. Ezt a feladatot az elmúlt időszakban elhanyagolták, összesen 18 ilyen önkéntes tartalékosa volt az országnak, jelenleg pedig már 2000-en vannak és még ebben a ciklusban 6-8000 főre emelnék a számukat.

Az önkéntes tartalékosok vész- és katasztrófahelyzetben, de ha úgy hozza a sors, akár háborúban is bevethetőek, bár ez utóbbinak – rövid és közép távon – kevés az esélye – tette hozzá.

A civileket érintő hadkötelezettség kizárólag rendkívüli állapotban és megelőző helyzetben lép életbe. Magyarul csak háborúban és háborúval közvetlenül fenyegető helyzetben hívnának be minden 18 és 40 év közötti férfit, valamint a hivatásos katonákat a szolgálati idő felső korhatáráig. Ez alól kivételt csak az egészségileg alkalmatlan és a három gyermeket nevelő hadkötelesek mentesülnek.

A miniszter ebben a témában kiemelte, hogy az új alaptörvény rendelkezik polgári szolgálat megszűnéséről és a fegyver nélküli katonai szolgálat bevezetéséről is. Erre azért volt szükség, mert sorkötelezettségről ma már csak háborús helyzetben lehet beszélni, viszont akkor nem lehet alternatíva, hogy a szociális vagy társadalmi munka.

“Azt el tudjuk fogadni, ha valaki azt mondja, hogy nekem a lelkiismeretem nem engedi meg, hogy fegyvert fogjak és valakit megöljek” – mondta Hende Csaba.

A miniszter szerint, aki ezt választja, fegyvertelenül bár, de a haderő tagjaként például egészségügyi, ellátói vagy raktárosi feladatot láthat el.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy élete kockáztatása a haza védelmében attól is elvárható, aki nem fegyverrel harcol. Ez vonatkozik például az olyan fogyatékkal élőkre is, akiket fogyatékosságuk nem akadályoz a honvédségi munkában – fűzte hozzá.

Az Országgyűlés hétfőn – a nyári szünet előtti utolsó ülésén – fogadta el a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló új törvényt. A sarkalatos jogszabály az új alaptörvénnyel egy időben, 2012. január elsején lép életbe.

A képviselők 295 igen szavazattal, 46 nem ellenében fogadták el az új jogszabály minősített többséget igénylő részeit, míg a további, egyszerű többséget igénylő rendelkezések ugyanennyi igen voks mellett 47 ellenszavazatot kaptak.

A törvény négy részből és 10 fejezetből áll. Az első rész a honvédelem alapjait, a második rész a Magyar Honvédség működését, a harmadik rész a rendkívüli intézkedéseket, a negyedik pedig a záró rendelkezéseket tartalmazza.

A honvédelmi adatkezelést, valamint a tényleges állományú katonák szolgálatteljesítését külön törvények fogják szabályozni. Utóbbi jogszabályok – a tervek szerint – szintén 2012. január elsején lépnének hatályba. A törvény életbelépésével hét korábbi jogszabály veszti hatályát.

Az új honvédségi törvény elfogadásával a kormány az alaptörvény sarkalatos törvényi felhatalmazásainak kívánt megfelelni.

Az új alaptörvény mondja ki azt is, hogy a Katonai Ügyészség és a katonai ügyészek az ügyészség keretein belül dolgoznak tovább, hiszen a honvédség keretein belül nem működhet ügyészség.

A katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat az ugyancsak sarkalatos törvénynek minősülő nemzetbiztonsági törvény szabályozza, ezért azokat nem említi az új honvédelmi törvény.

Forrás: MTI