Június 13-ig összesen 1455 különadó-bevallás érkezett az adóhatósághoz a magánszemélyektől. Ebből 633-at már az Alkotmánybíróság (Ab) döntése és a legújabb különadó-törvénymódosítás figyelembevételével készült nyomtatványon nyújtották be. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság május 6-án úgy döntött, hogy a 2005-2009. adóévekre nem lehet visszamenőlegesen különadót kivetni, csak csak a 2010. évben megszerzett jövedelmeket terhelheti ez a kötelezettség.

Mivel az Ab határozatát megelőzően is beérkeztek bevallások között is vannak olyanok, amelyek a 2010. évtől megszerzett jövedelmekre vonatkoznak, a különadóval ténylegesen érintett magánszemélyek száma 800 körülire tehető – válaszolta érdeklődésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Az adóhatóság korábban szintén a Pénzcentrum.hu kérdésére azt közölte, hogy az összesen 286 munkáltatótól kapott adatszolgáltatás alapján 1331 magánszemélynek kellett volna különadó-bevallást benyújtania. Ebből az derül ki, hogy megközelítően 530-an, vagyis az arra kötelezettek 40 százaléka nem számolt el a különadós jövedelmével, és nem fizette be utána a 98 százalékos adót.

Még Angyal József okleveles adószakértőt is meglepte, hogy ilyen nagy az aránya azoknak, akik nem készítették el a bevallásukat, noha ő folyamatosan azt hangoztatta, hogy az adózók a rendelkezésükre álló iratok alapján nem lehet jogszerűen bevallani a különadós jövedelmeket. A munkáltatóktól kapott adatszolgáltatásokból ugyanis nem derül ki, hogy mennyi volt az adózó különadós jövedelme, csak az, hogy összességében mekkora adóalap után kell a 98 százalékos adót megfizetnie. Egy adóellenőrzés során a munkavállaló nem tudja megmondani, hogy milyen jövedelmek után vallotta be az adót, s a NAV sem tudja ellenőrizni azt.

Az adóhatóság egyelőre nem tudta megmondani, hogy a 2010. évre benyújtott bevallások szerint összesen mekkora adóalap után kellett volna megfizetni a 98 százalékos adót. A beérkezett bevallások feldolgozása ugyanis még folyamatban van.

A korábbi tájékoztatás szerint az említett 1331 magánszemély a múlt évben összesen 5,2 milliárd forint különadó-alapot képező bevételben részesült. Ez után összesen 3 milliárd forint különadót kellett volna befizetniük. (A kétmilliárdos különbözet abból adódhat, hogy a fizetendő adót csökkenti a korábban már levont személyi jövedelemadó, valamint a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítási járulék – magyarázta Angyal József.) Ebből az derült ki, hogy átlagosan 2,25 millió forint különadó terhelte az érintetteket.

Ehhez képest június 10-ig összességében 1,38 milliárd forint folyt be a magánszemélyek különadójából. Különösen alacsony ez az összeg, ha azt nézzük, hogy ebben benne van annak a 655 magánszemélynek a befizetése is, akik a 2005-2009. években kapott juttatások után adóztak, amit az Alkotmánybíróság döntése nyomán vissza kell fizetni az adóhatóságnak. Ez átlagosan 948 ezer forintos befizetés, szemben az eredetileg várt 2,25 millió forintos átlaggal.

Az adóhatóságnak június 13-ig kellett volna visszafizetnie az érintetteknek az alkotmányellenesen beszedett adót. A NAV-tól kapott tájékoztatás szerint június 10-ig viszont összesen 230 millió 377 ezer 122 forintot utaltak vissza. Ez viszont átlagosan csak 351 720 forint, ami mindössze a 15 százaléka a 2,25 millió forintnak, ami a korábbi közlés szerint az átlagos adófizetési kötelezettség lett volna.

Tehát vagy az óriási végkielégítést kapók nem nyújtották be a különadó-köteles jövedelmükre vonatkozó bevallást, vagy az adóhatóság csak a töredékét utalta vissza a befizetett adónak – magyarázta a Pénzcentrum.hu-nak Angyal József. Utóbbi esetben viszont a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeget kell az adóhatóságnak kifizetnie.

Az adóhatóság nem fizet kamatot a visszatérítések után. Érvelésük szerint a legújabb különadó-törvénymódosítás nem írja elő a kamatfizetési kötelezettséget.

Angyal József szerint viszont téves ez az értelmezés. A legutolsó törvénymódosítás ugyanis csak arról rendelkezik, hogy a 2005-2009. évekre bevallott és megfizetett különadót az állami adóhatóságnak a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül vissza kell térítenie. Arról nincs szó, hogy kamatot nem kell fizetnie. A különadó törvényben nem szabályozott kérdésekben az art. rendelkezései az irányadóak.

Márpedig a különadó-törvénymódosítás nem írja felül az adózás rendjéről szóló törvény 124/C paragrafusának a kamatfizetésre vonatkozó rendelkezéseit. Az Alkotmánybíróság döntése alapján is azt a passzust kell alkalmazni a visszatérítéseknél. Eszerint, ha az adózó visszatérítési igénye megalapozott, az adóhatóságnak az adó megfizetésének napjától a visszatérítés teljesítéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot kell fizetnie.

Az adószakértő szerint ebből egyértelműen az következik, hogy kamatostól kell visszaadni a pénzt az érintetteknek. Ha valaki például egyéni vállalkozóként február 15-ig megfizetett 2,5 millió forint adót, akkor arra már körülbelül 50 ezer forint kamatot kellene megfizetni.Forrás: pénzcentrum