A megnyitón Feledy Balázs beszélt a Vásárhelyhez egész életében kötődő művészről, aki az utóbbi időben meglehetősen háttérbe szorult, hiszen 1997 óta nem volt kiállítása. A művészeti író elmondta, Szabó Iván fő témái a kiállításon is jól megfigyelhetők, a lányok, lovak és madarak mellett a tánc, a paraszti szépségideál továbbvitele és a mitológiai gyökerek is jellemző motívumok nála.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a művész szokatlan témákat is kerámiára vitt, például a történelem jeles alakjait, Dózsát és Balogh Ádámot. “Nem kirándulást tett a kerámia világába, hanem elmerült benne, fontos önkifejezési területnek tekintette” – hangsúlyozta Feledy Balázs, aki érdekességként említette, hogy a művész soha nem lett bácsi, idősebb korában is mindenki csak Ivánnak szólította.

A kiállítás anyaga Szabó Iván fiának, a szintén szobrász Szabó Gábornak a gyűjteményéből lett összeállítva. Szabó Gábor a kiállításon nosztalgiával idézte fel a Vásárhelyen töltött nyarakat. Leszögezte: “Apám művészetét (akár csak mestere, Medgyessy Ferenc alkotásait) nagyon erős reális, de nem akadémikus szemlélet jellemezte.”

Pannonhalmi Zsuzsa keramikustól, a Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány elnökétől megtudtuk, hogy a most látható kiállítás egy kiállítássorozat nyitórendezvénye. A Vásárhelyen tevékenykedő, majolikát tervező művészeket kívánják bemutatni az 50-es évektől a rendszerváltásig. Kajári Gyula lesz a következő kiállítás főszereplője, aztán Fekete János, Csohány Kálmán és Végvári Gyula alkotásai következnek. Pannonhalmi Zsuzsa különösen izgalmasnak találja, hogy a szobrászok, grafikusok és festőművészek mennyire másképp viszonyulnak az agyaghoz, mint a keramikusok.

Szabó Iván kiállítása június 19-ig tekinthető meg.

Kokovai Péter