A radioaktív szennyezés több mint 20 európai országot, így Magyarországot is elérte. A vizsgálatok szerint a katasztrófát tervezési hiba és egy nem engedélyezett kísérlet okozta. Az erőmű vezetőit tíz év börtönre ítélték.

1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktorát két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.

A szovjet vezetés már aznap értesült a balesetről, de a hírt nyilvánosságra csak két nappal később hozták, amikor Svédország felvilágosítást kért a radioaktivitás általuk mért emelkedésének okairól. (Magyarországon csak május 1. után hangzottak el az első érdemi információk a katasztrófáról.) Az erőmű környékéről 36 órás késéssel kezdődtek meg a több százezer embert érintő kitelepítések, a létesítmény körül 30 kilométeres tiltott zónát létesítettek. A kitelepítettek számára ezen kívül emeltek új települést Szlavutics néven. A baleset után az erőmű másik három blokkját lezárták, a negyedik reaktor fölé vasbeton szarkofágot emeltek (az új szarkofágnak a tervek szerint 2015-re kell felépülnie). A vizsgálat a baleset elsődleges okát emberi mulasztásban állapította meg, az erőmű vezetőit 1987-ben tíz év börtönre ítélték. A tervezési hibákat államtitokká nyilvánították, a szovjet hatóságok hivatalosan csak 1991 februárjában ismerték el, hogy a katasztrófa bekövetkeztében szerepe volt az RBMK típusú atomreaktor technikai elégtelenségének.

Aszódi Attila a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója elmondta, hogy 800 ezer ember vett részt a kárelhárításban a csernobili atomerőműnél. A telephelyen dolgozók közül 240-en kaptak sugárbetegséget és közülük megközelítőleg 50-en haltak meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a katasztrófa miatt körülbelül 6 ezer gyerek kapott pajzsmirigyrákot, és eddig 15-en haltak meg közülük. forrás és teljes cikk: hirado.hu