Örömteli, hogy egyre több iskolából, óvodából kapunk felkéréseket, hogy tartsunk foglalkozásokat, de művelődési házakba, és tudományos előadásokra is hívnak bennünket kezdte a Remek-díjas művész. Az embereket megragadja ez a szakrális, kereszténység előtti időkből származó hagyományos művészeti ág. Természetesen ez annak köszönhető, hogy rengeteg legenda, babona és hiedelem övezi ezt a mesterséget, amelyekről én mindig mesélek a hallgatóságomnak fűzte hozzá.

A tojásfestés egy kihalóban lévő népi örökség, emiatt fel is került a szellemi örökséglistára is, de foglalkozik vele a hungarikum törvény is. Ennek a hagyománynak gyűjthető, kutatható múltja van, így akár tudomány is lehetne. Rengeteg emlék, motívum maradt fel ezzel kapcsolatban. Gyimesi, moldvai és hárompataki csángó motívumok, szimbólumok a mai napig fennmaradtak. Ezek több mint kétezer éves értékeket elevenítenek fel emelte ki a művész.

Rengeteg technikával lehet tojást díszíteni. A legegyszerűbb a karcolás, lehet azonban azsúrozni, berzselni, patkolni, vagy éppen gyönggyel díszíteni. A hagyomány és modernitás azonban már a legtöbb művészeti ágban ötvöződik, elég csak a festészetre, vagy a zenére gondolni. Bereczné Lázár Nóra hangsúlyozta, hogy ő eltántoríthatatlan az archaikus, gyimesi csángó tojások festésétől, de arról is beszámolt, hogy rengeteg pályázat van már arra is, hogy a népi hagyományos mesterségeket fenntartsák. A külföldi konferenciákon is rengeteg szó esik arról, hogy be kell építeni a népi iparművészeti remekeket a hétköznapjainkba. Egyelőre azt kell kigondolni, hogy miképpen tudjuk beépíteni lakásunk enteriőrjébe mondjuk a nemezt, a rongyszőnyegeket, vagy éppen a hímes tojást tette hozzá a művész.

A jövőre nézve és a múltra visszatekintve ez talán nem is olyan elképzelhetetlen. Nem is olyan régen még amiatt aggódtunk, hogy mi lesz a magyar kerámiával, amelyet azóta már nem csak lakásdíszítésre, de a házak homlokzatának kivitelezéséhez is használnak. Tíz évvel ezelőtt azt gondolhattuk, hogy a hagyományos fából készült eszközökkel sem fogunk találkozni, azonban most szinte nincs olyan háztartás, ahol ne lenne például egy nagy fából faragott tálca, de sok helyen faldíszek is készülnek ebből az anyagból, és a lakberendezők is egyre szívesebben dolgoznak ezekkel az anyagokkal. Ki tudja, ebből kiindulva talán az sem lehetetlen, hogy néhány év múlva asztaldíszként egy hímes tojás díszelegjen minden magyar lakás ebédlőjében. Addig is azonban gyönyörködjünk a képekben, amelyen a művésznő alkotásai láthatók.
Martonosi János