Hat órára még nem telt meg teljesen a József Attila Közösségi Ház nagyterme, így egy kicsit később is kezdődött az a fórum, avagy szülői értekezlet, amelyen a szülők kezdeményezésére előbb Gyuris Zsolt polgármester adott tájékoztatást arról, hogy miként jutottak el addig, hogy felmerült az egyházi fenntartás témája a széles nyilvánosság körében.

A község első embere onnan kezdte, hogy az utóbbi 110-15 évben az oktatás folyamatosan viharoknak volt kitéve. Ezek között az anyagi természetűek folyamatosan a centralizációra ösztönözték az önkormányzatokat. 2007 tavaszán merült fel első alkalommal a hogyan tovább, akkor még úgy határoztak, hogy önállóak maradnak, de a kieső forrásokat a racionalizálással nem sikerült maradéktalanul pótolni.

Egy évvel később társultak Csólyospálossal, ami szinte csak adminisztrációs feladatokat és változásokat jelentett. Ami akkor megoldásnak látszott, az az évek során folyamatosan visszaszoruló támogatás miatt jelentősen beszűkült. A polgármester úgy fogalmazott: `Nem ég a ház, de nem is szeretnénk, ha kigyulladna.`

A jelenlegi működésnek pozitívumai, hogy több, nem szokványos szolgáltatás között művészeti oktatás, szakkörök vannak, az összevont osztályokban is jórészt csoportbontásban zajlik az oktatás. Egy tollvonással ez is veszélybe kerülhet egy következő országos költségvetés alkalmával. A térségben a korábban kistérségi társulásba lépett nyolc iskola közül már négy egyházi fenntartásúvá lett.

Gyuris Zsolt az anyagi biztonság mellett azzal érvelt, hogy bár a neveléssel kapcsolatos dolgok otthon, a családban dőlnek el, ehhez tud pluszt adni az egyházi iskola. Statisztikák bizonyítják, hogy az egyházi fenntartású intézményekből kikerülő diákok egészségesebbek, szeretetteljesebbek, jobban is teljesítenek, a továbbtanulási eredményességük is jobb az átlagnál.

Elismerve a kommunikációs hibákat úgy összegezte mondandóját, hogy megvizsgálva az összes fenntartási formát, az egyházi tűnik a legoptimálisabbnak. Hozzátette: az előző fórum alkalmával a püspök úr előre jelezte, hogy elfoglaltsága van, ezért mennie kellett, emellett a szülők kérték, hogy hívjanak olyan vendégeket, akik már az egyházi fenntartású működésben tapasztalattal bírnak, ezért hívtak meg pedagógusokat, szülőket Kübekházáról, és a község polgármesterét.

Molnár Róbert a kübekházi történéseket felvázolva elmondta: 2008-ban kezdődtek igazán a gondok. 50 millió forint hiánnyal küzdöttek az iskolafenntartás kapcsán, amikor a nyári szünetre úgy zárták be az iskolájukat, hogy be volt adva egy ÖNHIKI pályázatuk, és bíztak benne, hogy a fenntartási hiány nagy részét tudják majd fedezni. Aztán a nyitás előtt két héttel derült ki, hogy egy fillért sem nyertek.

Népszerű döntés lett volna hitelt felvenni és kinyitni az iskolát, de az 1600-as lélekszámú település számára néhány év alatt felduzzadt volna kezelhetetlen mértékű 80 millió forintra a hiány és a hitel. Ezért hozták meg azt a fájdalmas döntést, hogy bezárják az iskolát, és meg kellett győzni a szülőket arról, hogy nem ellenség a polgármester, hanem a község közép- és hosszú távú fenntarthatóságát tartja szem előtt.

Akkor nem akartak egyházi fenntartást, ezért Szőreggel közösen úgy oldották meg a közoktatási feladatokat, hogy áthordták a gyerekeket. Hangsúlyozta: más a kormányzati retorika, és más, amit a tények tükröznek. Számos iskolát kellett bezárni, de csak kettő nyílt meg újra országszerte. Ezek után másfél évvel vetette fel a püspöknek, hogy szeretnének-e Kübekházán egyházi iskolát, és akkor nyitott volt rá Kiss-Rigó László.

Az óta hihetetlenül pozitív változás állt be: azok a szülők, akik korábban ellene voltak az egyházi iskolának, és arról panaszkodott a korábbi igazgató, hogy nem partnerek a gyermekek nevelésében, most aktívan részt vesznek az iskolai életben. Hangsúlyozta: semmi több nem kötelező, mint ami korábban is volt az iskolában, tehát nem volt kötelező a hittan sem. Néhányan nem is akarták járatni gyermekeiket, de valahogy azt látták, hogy mennyire közösségformáló, ezért utólag ők maguk kérték, hogy járhassanak.

Hozzátette: a világi oktatási rendszer nem tud ilyen értékeket átadni. Nincsenek értékek a mai magyar társadalomban, hiányoznak az emberi értékek, és azzal szemben az értéktelen anyagiasságot sugallják a reklámok. Egy másik példaként hozta, hogy nagyon sok vergődés után most épp Szankon is egyházi iskolát indítanak.

Ezek után sok kérdést fogalmaztak meg a fórumon megjelentek. Elsőként Kálmán Miklós arra volt kíváncsi, hogy ha már felmerültek a fenntartási többletköltségek, mennyi pénz hiányzik az iskola fenntartásához.

Gyuris Zsolt elmondta, hogy 10 éve 10 milliónál tartott az alulfinanszírozottság, most, az aktuális tanév végéig 190 millió forint az iskola és az óvoda fenntartási költsége, amiből 61 millió forintot az önkormányzatnak kell állnia.

Erdődi Róbert egy országos sajtómegjelenést idézett, miszerint épeszű egyház ma már nem vesz át iskolát, valamint arra volt kíváncsi, hogy mire lenne szükség egy alapítványi iskolához.

A polgármester kifejtette, hogy nemzetközi szerződése van Magyarországnak és a Vatikánnak az egyházi pénzekre vonatkozóan, így elég jól biztosított a fenntartási forrás. Ezzel szemben több alapítvánnyal is tárgyalt Szank is, de nem jutottak dűlőre, sőt, az egyik, zsombói iskola igazgatói posztjára pályázó épp egy megszűnő alapítványi iskolából távozik, illetve egy alapítványi iskolának nincs normatíva támogatása hozta az ellenpéldákat.

Kálmán Miklós újabb felszólalásában visszautalt, hogy korábbi vitákban az hangzott el, hogy nem megfelelő az oktatás színvonala, ezzel szemben a kompetencia felmérésekből készült statisztikák mást mutatnak.

Gyuris Zsolt rávilágított: jó az iskola oktatási színvonala, ettől függetlenül az egyháziak az átlag felett teljesítenek.

Bátki Fazekas Zoltán arra volt kíváncsi, hogy a nem hívők részére jelent-e kötelezettséget, ha egyházi fenntartású lesz az iskola, ha igen, mi lesz azokkal, akik nem azonosulnak ezzel, illetve hogyan fog tovább működni a művészeti iskola.

A polgármester válaszában kifejtette: felmenő rendszerben lenne hitoktatás, ennek alternatívájaként csoportbontásban erkölcstan és etika azok számára, akik nem szeretnének hittanra járni. A képviselők deklarálták, hogy a művészetoktatást mindenképpen fenntartják, valamint a más hitű gyermekeknek a saját vallásuk szerinti hitoktatást biztosítana ez egyház.

Harcsa-Pintér Sándor arra kért választ, hogy miként változna az intézményi finanszírozás, egyéb forrásokat kutattak-e föl, milyen költségcsökkentő intézkedéseket hoztak, a futó pályázatokra lenne-e visszafizetési kötelezettség, valamint akik nem akarják egyházi iskolába járatni gyermeküket, fenntartóváltás esetén hogyan kell megoldaniuk azt.

Gyuris Zsolt leszögezte: nincs pályázati visszafizetési kötelezettség, csak fenn kell tartani a pályázatokban vállaltakat. Akik a szatymazi iskolába szeretnének átmenni, természetesen a szatymazi költségeket kell viselni. Ha kellő igény merülne fel a csoportos szállításra, természetesen az önkormányzat biztosítaná azt kisbusszal. A finanszírozással kapcsolatosan kifejtette: 230 ezer forint plusztámogatást kap a normatíván felül az egyház gyermekenként ez csak jobb lehet a jelenleginél.

Szűcs Gábor egyfajta pressziót érzett a testülettől a szülők felé, szerinte felekezet-független iskolára lenne szükség, ezzel szemben azt érzi, hogy azt sulykolják: ez az egyedüli üdvözítő megoldás. Annak a véleményének adott hangot, hogy talán előbb a szülőkkel kellett volna egyeztetni.

A község első embere elmondta: semmiképpen nem a sulykolás, hanem a tájékoztatás és a párbeszéd a cél, éppen azért, hogy minden felmerülő kérdésre választ kapjanak a szülők. Ezt követően már nem kérdőívek lesznek, hanem egy nyilatkozatot fogalmaznak meg, amit eljuttatnak a szülőkhöz, amelyben válaszukkal vagy támogatják, vagy nem a fenntartó váltást.

Táborosi Gábor meggyőződésének adott hangot, miszerint népszavazást kellene tartani ebben a kérdésben. Megjegyezte: csalafinta dolog az etikaoktatás, mert az erkölcsi értékekkel foglalkozván hasonlatos a vallási tanokhoz. Csúcs Áron jegyző elmondta: a költségvetést érintő kérdésekben nem írható ki népszavazás, de egy aláírásgyűjtés kapcsán állásfoglalást kért a témában.

Monori Gyula a felől érdeklődött, hogy készített-e az önkormányzat hatástanulmányt a fenntartóváltás témájában, ha igen, mikor, és miért nem tárták a szülők elé. Gyuris Zsolt úgy válaszolt: megvan annak az ideje, hogy papírokat gyártsunk. Van törvényileg előírt menete ennek is, de amíg nem született meg a szülői vélemény, addig nincs értelme hatástanulmányt készíttetni.

Herczeg Anna előre elhatárolódott attól, hogy politikai szándék lenne a felszólalása mögött. Kifejezte, hogy ö is pressziót érzékel az önkormányzat részéről, érezhetően gyors döntést akarnak hozni. Ellenzékbe vonulását azzal magyarázta, hogy családjuk nem vallásos, gyermeke saját elhatározásából fordult az egyház felé, majd legalább akkora akarattal attól el. Konkrétumokat kért egy oktatási napirenddel kapcsolatban, illetve javasolta, hogy legyen anonim a szülői véleménynyilvánítás az esetleges megkülönböztetés miatt. Arra is kíváncsi volt, hogy mennyire terheli majd az önkormányzat kasszáját, ha iskolabuszt kell járatni.

A község első embere rövid válaszában elmondta: bármilyen furcsa, arra 100 százalékos állami támogatás van, hogy gyerekeket utaztassanak, a gyors döntés pedig nem az önkormányzat pressziója, a gyors döntésben mindenki érdekelt.

Nógrádiné Szabó Ildikó a felől érdeklődött, hogy van-e katolikus tanmenet, és megjegyezte: hite szerint a családban, ha betartják a tízparancsolatot, nem kell ahhoz egyházi oktatás, hogy becsületes gyermekek nevelkedjenek. Siroki Erika konkrétabban tette fel a kérdést, hogy a Nemzeti Alaptantervhez hasonlóan van-e tanterve a Római Katolikus Egyháznak. Gyuris Zsolt elmondta: a Nemzeti Alaptantervre épül a Katolikus Kerettanterv, ami nem más, hanem több annál.

Gálné Barna Veronika arról kérdezett, hogy a jelenlegi pedagógusok maradhatnak-e, csökken, vagy nő a bérük. Mivel közalkalmazásban csak állami fenntartású intézmény dolgozói lehetnek, ezért más jogviszonyban, de továbbra is maradhatnának, ez annyi hátránnyal jár elvileg, hogy jubileumi jutalom nem jár, viszont a gyakorlat azt mutatja, hogy évenkénti kétszeri prémiumot ki tudnak az egyházi iskolák gazdálkodni fejtette ki a polgármester.

Egy érdekes fordított kérdést fogalmazott meg Nagy Zoltán, miszerint ha leszavaznák a szülők az egyházi fenntartást, lenne-e mód azoknak katolikus iskolába szállítására önkormányzatilag, akik ezt igénylik, mire a község vezetője erre azt válaszolta: valószínűleg erre nem lenne lehetőség.

Török Gábor az állami fenntartás alternatívája felöl érdeklődött, illetve, hogy tudnak-e Kübekházán negatívumot felmutatni a fenntartóváltás kapcsán. Gyuris Zsolt kifejtette: az állami fenntartás módja egyelőre csak, mint elvi lehetőség merült fel, azonban erről semmiféle konkrétum nincs. Hozzátette: az egyházi fenntartásból bár stabil állapotot szeretnének van visszalépési lehetőség, az államinál ez végképp nem tisztázott. Míg az egyház nem szól bele a helyi szakmai döntésekbe, addig egy államinál vélhetően nem lenne beleszólása a községnek.

Harcsa-Pintér Sándor az iskola alapítványának sorsáról érdeklődött, valamint, hogy vannak-e információk az egyházi iskolából kikerülők továbbtanulási eredményességéről. További kérdésként merült fel, hogy ha a művészeti iskola kiesik az egyházi fenntartás alól, akkor az vajon nem lesz iskola, így nem is jár majd normatíva.

Az alapítványról, annak pénzéről a kuratórium dönt szögezte le a polgármester. Hozzátette: ugyanúgy dolgozhat a zsombói gyerekekért, és ugyanúgy lehet támogatni az alapítványt. A művészeti iskola marad az, ami, annak támogatásából nem vesznek el semmit. A tanulmányi után követésekből pedig az derül ki, hogy az önkormányzatok által fenntartott iskolák diákjainál jobban teljesítenek az egyháziakból kikerültek.

Mihálffy Gábot kifejezésre juttatta: nincs megijedve az egyházi fenntartástól, ugyanakkor jogos-e a félelem, hogy az önkormányzati ingatlanok átkerülnek az egyház tulajdonába, valamint várható-e sportfejlesztés. Gyuris Zsolt elmondta: a fenntartás átadása nem a tulajdon átadását jelenti, és bár Kiss-Rigó László köztudottan kedveli a sportot, erre vonatkozóan nem lehet semmit ígérni.

Takács János elmondta: Kecskeméten nagyon negatív a zsombói események visszhangja, de abbéli véleményének adott hangot, hogy az alapműveltséghez tartozik, hogy Jézus Krisztus ne szupersztárként legyen ismert. Hangsúlyozta: nem csak a szülők nevelik a gyerekeket, hanem ők is a szülőket. Hogy milyen irányba, azt pedig az iskola határozza meg.

A négy órás fórum vége felé Mihálffy Gábor egyre nagyszerű magyar emberek neveit sorolta bizonyítékként, hogy egyházi iskolában nevelkedve milyen nemzeti büszkeségeinkké váltak. Felsorolásában többek között Lévai Mihály, Sík Sándor, Eötvös Lóránd, Lechler Lajos szerepelt.