Magas költségekkel és alacsony hatásfokkal működik a magyar közösségi közlekedés – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn közzétett tanulmányában. Az idei költségvetésből közvetlenül 240 milliárd jut erre a fejezetre. A minisztérium szerint, ha összességében nem is, de egyes ágazataiban nyereséges lehet a közösségi közlekedés.

A minisztérium adatai szerint a közösségi közlekedés a magyar GDP 7-9%-át adja. A 2011-es költségvetés erre a fejezetre közvetlenül 240 milliárdot költ, ebből a vasút 181, a Volán 27, a BKV 32 milliárdot kap. Ezek az összegek nem tartalmazzák a Közlekedési Operatív Program önrészeit, az utazási kedvezményeket (a fogyasztói árkiegészítés 2011. évben 109 milliárd), a 4-es metró építését (27.6 milliárd) és a közösségi közlekedés akadálymentesítését (1.1 milliárd).
Az egyes ágazatokat elemezve a tárca azt írja, hogy Magyarországé Európa egyik legsűrűbb, egyben egyik legelavultabb vasúti hálózata. A 7.718 km hosszú hálózat jellemzően Budapest központú, sugaras szerkezetű. A pályák 15%-a kétvágányú, 35%-a villamosított, ez mindkét esetben elmarad az EU mutatóktól (41, illetve 48%). Az elavult műszaki technológiai megoldások miatt a vonalak csaknem 35%-án sebességkorlátozás van érvényben, ráadásul az elmaradó karbantartások miatt folyamatosan csökken a műszaki, technikai színvonal, mindez kevesebb utast eredményez – írja a minisztérium. Mindemellett rendkívül elavult a járműpark is – teszik hozzá.
Az elemzés szerint a vasúti jegyrendszer nem teszi lehetővé a konkrét utazási információk gyűjtését, azaz, hogy például mekkora egyes vonalak, járatok kihasználtsága, milyen az utasok kedvezmények és korcsoportok szerinti összetétele. A romló műszaki feltételek, valamint a dráguló jegyárak miatt a vasút utasokat veszít. Hiányoznak továbbá a P+R parkolók, közlekedési csomópontok, ahova a Volán és a vasút “átadná” egymásnak az utasokat.
A Volán-társaságok naponta 77 ezer járattal több mint 3,9 millió utast szállítanak. Az emberek kétharmada csak buszokkal érheti el célpontját. A társaságok járműparkja jelentősen elöregedett, motorparkjuk csak részben felel meg az EU követelményeknek – írja az elemzés. A leromlott infrastruktúra – benne a közutak állapota – itt is csökkenti az utas számot – a jegyrendszer itt is korszerűtlen. Magyarországon megéri személygépkocsival közlekedni, ez pedig amellett, hogy utasokat vesz el a Volánoktól, jelentősen terheli a környezetet is – vonja le a tanulságot az elemzés.
A BKV 2011-ben 32 milliárd Ft-os “normatív” támogatást kap a költségvetésből, Budapest ezen felül 2011-től további 19 milliárdot kér – írja a tárca. A BKV évente 5.3 millió ezer utaskilométert (az utasok által megtett km-ek összege) teljesít. Vonalainak (metró, busz, villamos) száma összesen 301. Az adatok szerint tizenkétszer akkora utaskilométer teljesítmény jut a három metróvonalra, mint a várost átszelő, behálózó autóbusz hálózatra. Ez aránytalan kihasználtság – állapítja meg a minisztérium. A bevételek 51 %-a valamilyen állami támogatásból származik. A Főváros 2010-ben 3,7%-ot járult hozzá a BKV büdzséjéhez a jegyár bevételeihez viszonyítva. A működési költségek majdnem felét (46,7%) a bérek adják. A BKV csaknem 77 milliárddal tartozik a bankoknak.Forrás: webradio