A Kepler űrteleszkóp eddig 1235 bolygót fedezett fel úgynevezett fedési mérési módszerrel, a csillag fényének az előtte elhaladó planéta által okozott parányi elhalványulását észlelve. A bolygók közül 54 az úgynevezett lakhatósági zónában van, vagyis felületükön mérsékelt hőmérsékleti viszonyok uralkodnak.

Mint William Borucki, a Kepler-program tudományos vezetője rámutat, az űrteleszkóp működésének első évében felfedezett bolygók számát vették alapul, amelyeket a csillagászati műhold az égboltnak mindössze négyszázadnyi területét megfigyelve regisztrált. Majd számításokat végeztek, hogy egy-egy csillag körül hány bolygó keringhet.

Sokáig a tudósok azt feltételezték, hogy a Tejútrendszerben több mint százmilliárd csillag lehet, tavaly viszont a Yale Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy számuk közelíthet a háromszázmilliárdhoz.

William Borucki és kollégáinak számításai szerint minden második csillag rendelkezik bolygóval, vagy akár többel is, és minden kétszázadik nap planétái a lakhatósági zónában találhatók. Így galaxisunkban legkevesebb ötvenmilliárd bolygó lehet, közülük ötszázmillióra tehető az élhetők száma. S ez csupán a Tejútrendszerben, holott a világegyetemben százmilliárd galaxis létezik.

William Borucki ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy számításaik felvetik a kérdést, létezik-e másutt az élet az univerzumban, s ha vannak ilyenek, miért nem látogattak meg minket.

“A válasz: fogalmunk sincs róla” – tette hozzá a Kepler-program tudományos vezetője.

Forrás: Hír24