Az Ab szerint “a kormánytisztviselő munkáltatója számára indokolási kötelezettség nélkül biztosított felmentési jogkör aránytalanul és ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot”. Továbbá “a felmentés jogszerűségének elbírálásához szempontot adó törvényi szabályok hiánya miatt sérelmet szenved a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, és ezzel összefüggésben – a kormánytisztviselő kiszolgáltatottsága okából – sérülhet az emberi méltósághoz való jog is”.
A törvényhozó döntési szabadsága nem terjed odáig, hogy korlátlan döntési jogkört adjon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére.

Az Ab arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a törvényhozó széles körű döntési szabadsággal rendelkezik a felmentés feltételeinek szabályozásában, azonban ez a döntési szabadság nem terjed odáig, hogy korlátlan döntési jogkört adjon a munkáltatónak a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére. Az Ab nem vitatja, hogy a közigazgatás hatékonyságának, teljesítményének és színvonalának emelése indokolhatja a közigazgatásban dolgozó tisztviselők felmentésének megkönnyítését, azonban az Országgyűlésnek olyan új szabályozást kell alkotnia, amely összhangot teremt a kormánytisztviselők alkotmányos jogainak védelme és a kormányzati célok megvalósítása között.

Az Ab döntésénél figyelembe vette az európai normákat, az Európai Szociális Chartának és az Európai Unió Alapjogi Chartájának az indokolatlan elbocsátással szembeni hatékony védelemre vonatkozó szabályait, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által a köztisztviselők jogállásáról alkotott ajánlását is, amely a köztisztviselők felmentésével kapcsolatosan követelményként fogalmazza meg, hogy a köztisztviselői jogviszony megszüntetésére csak törvényben meghatározott esetekben és okokból kerüljön sor.

Az Ab az alkotmányellenes rendelkezést ez év május 31-i hatállyal semmisítette meg azért, mert a közzététel napjával történő megsemmisítés lehetetlenné tette volna a kormánytisztviselők lemondását is. A megsemmisítés május 31-ei időpontjával az Ab megfelelő időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alkotmánnyal összhangban álló új szabályok megalkotására.

Az Ab megsemmisítette a törvénynek az államigazgatási szervekkel munkaviszonyban álló munkavállalók felmentésével kapcsolatos hasonló rendelkezéseit is.

Az egyhangúlag meghozott határozathoz Bihari Mihály, Paczolay Péter és Stumpf István alkotmánybírák párhuzamos indokolást fűztek.

A kormány tudomásul veszi az Alkotmánybíróság (Ab) keddi határozatát, amelyben megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó szabályt. A kormányzati kommunikációs államtitkárság az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: azzal, hogy az Ab május 31-i hatállyal szünteti meg a kormánytisztviselőkről szóló törvény érintett részét, lehetővé tette “a közigazgatásban a tavalyi kormányváltáskor tapasztalt rendkívüli körülmények felszámolását”.

Lövétei István alkotmányjogász szerint kiegyezés a politikával, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) ez év május 31-ei hatállyal semmisítette meg a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó, keddi határozatában alkotmányellenesnek ítélt szabályt.

Az Ab nem merte vállalni az eddigi felmondások semmisségének kimondásából fakadó temérdek konfliktust, és feltehetően ezért nem visszaható hatállyal, a rendelkezés életbe lépésének napjától semmisítette meg a szabályt – mondta Lövétei István az MTI-nek.

Sereg Andrásnak, az Ab sajtófőnökének közleménye szerint az alkotmányellenes rendelkezés ez év május 31-i hatállyal történő megsemmisítésének indoka az, hogy a közzététel napjával történő megsemmisítés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is. A megsemmisítés időpontjával az Ab megfelelő időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alkotmánnyal összhangban álló új szabályok megalkotására.

Lövétei István úgy véli: az ez év május 31-ig felmentett kormánytisztviselők a magyar bíróságok előtt feltehetően nem hivatkozhatnak alappal arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes szabályozás alapján távolították el őket, ám a magyarországi eljárásokat követően nemzetközi fórumok elé vihetik ügyüket. Például a strasbourgi emberi jogi bíróság kimondhatja, hogy nemzetközi egyezménybe ütköző módon járt el a magyar állam, és akkor kompenzációt is megítélhet a jogsértések elszenvedőinek.

Forrás: MTI