Az “űrhajósok” háromszor lépnek ki a “távoli bolygóra”, február 14-én, 18-án és 22-én. Az első alkalommal kihordják a leszálló modulból a műszereket, a második kiszálláskor felderítik a felszínt és talajmintákat vesznek, amelyet majd “visszaszállítanak” a Földre, míg a harmadik kilépést a rendkívüli helyzetekre tartogatják. A forgatókönyv szerint az egyik “űrhajós” elesik és eltöri a kezét, a másik pedig visszasegíti őt a leszálló egységhez.

A leszálló modul február 23-án emelkedik fel a Mars felszínéről, 24 óra elteltével csatlakozik az “űrhajóhoz” de a benne utazók csak három napi karantén után találkozhatnak kollégáikkal, az orosz Alekszej Szityevvel és Szuhrob Kamolovval, valamint a francia Romain Charles-lal.

A különleges kísérlet június 3-án kezdődött: ekkor szálltak be a résztvevők az Orosz Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Kutató Intézetének parkjában felépített űrhajóba. A szimulátor 550 köbméteres teret nyújt a hat űrhajósnak, és a leszálló, a kísérleti, a raktár- és a lakómodul mellett növénykertből áll, míg a Mars-felszínt egy különálló, 1200 köbméteres modulban helyezték el.

A szimuláció meglehetősen életszerű: a résztvevők gyakorlatilag teljesen elszigetelten élnek a zárt díszletben, a kis ablakokon keresztül azt látják, amit a világűrben látnának, s még az üzeneteket is késleltetve kapják.

A nyomasztó monotóniát tudományos kísérletekkel oldják, és időről időre szándékosan előidézett problémákkal kerülnek szembe; például 20 órára kimarad a vízellátás, az áram és a friss levegő. Néha a résztvevők az unalom elűzésére muzsikálnak, vagy főznek. Lényegében csak a súlytalanság és az űrbeli sugárzás hiánya miatt tér el a kísérlet a valóságos űrutazástól.

A misszió parancsnoka Szityev, orvosa Kamolov, az egyik kutató Szmolejevszkij. A francia Charles a fedélzeti mérnök, az olasz Urbina és a kínai Vang Jüe kutatóként vesz részt a szimulációban.

A nehezén most esnek túl a virtuális űrhajósok: eljutottak a Marsra, és hamarosan indulhatnak vissza Földre.

A visszafelé út nyolc hónapig tart: a nemzetközi legénység november 5-én hagyja el a lepecsételt “űrhajót”.

Korábban már végeztek hasonló, de rövidebb “űrrepüléseket”: az első tavaly 105 napig tartott.

Noha a valóságos Mars-utazásra még évtizedeket kell várni, a kísérletben részt vesz a DLR Német Ûrkutatási Központ és az ESA Európai Ûrügynökség is. Elsősorban a hosszú ideig tartó összezártság lélektani hatásait és általában a stressznek a szervezetre gyakorolt hatásait kutatják.

Forrás:MTI