A biztos szerint a médiatörvény “a jelek szerint problémát okoz” az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel (AVMS) összevetve, ugyanis “úgy tűnik, hogy (a törvény) vonatkozik a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra is.”

Felhívta a figyelmet arra, hogy az AVMS az “eredetország elvének” alapjára helyezkedik, vagyis arra az elvre, hogy a médiavállalkozásnak elvben csak az eredet szerinti országban érvényes szabályokhoz kell igazodnia. Az irányelv nagyon precízen megfogalmazott feltételek mellett engedi csak az eltérést ettől az elvtől – mondta.

A Médiatanács szerint az új törvények alapján akkor lehetséges fellépni külföldön letelepedett médiaszolgáltatóval vagy sajtóterméket kiadóval szemben, amely esetben ezt az Európai Unió jogrendje is megengedi. A magyar szabályozás e tekintetben szinte szó szerint emeli át a releváns EU-normák, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szövegét.

Második aggályként azt hozta fel Neelie Kroes, hogy a magyar törvény a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a műsorszórás területéről – ahol az ilyen követelmény teljesen bevett dolog – kiterjeszti a lekérhető (on-demand) audiovizuális médiaszolgáltatásokra is, beleértve például az egyszerű videobloggereket. Szerinte ez a szabály nem kellőképpen világos, és így az egyéni esetekben túl nagy mérlegelési lehetőséget biztosít, és ezáltal problémákat okozhat “a médiaszabadság szabályozásának arányosságát illetően”.

A Médiatanács reagálásában hangsúlyozta, hogy a kiegyensúlyozottság követelménye az internetes tartalmak zömére, így például online sajtótermékekre vagy a “videobloggerek” által előállított tartalmakra sem vonatkozik. Hozzátették, a kiegyensúlyozottság csak nagyon szűk körben lesz követelmény a lekérhető (on-demand) tartalmakkal szemben is: alapvetően csak akkor, ha azok tájékoztatási céllal működnek, és csak hírműsoraik vonatkozásában.

Kroes harmadik aggálya azzal kapcsolatos, hogy korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll az eshetősége a médiaregisztrációs szabályok “túlterjeszkedő alkalmazásának”. A Médiatanács viszont kizártnak tartja a médiaregisztrációs szabályok “túlterjeszkedő alkalmazásának” eshetőségét, hiszen – mint írták, a törvény pontosan definiálja, hogy mely médiaszolgáltatásokat kell regisztrálni. A törvényből az is kiderül, hogy a médiaszolgáltatások regisztráció nélkül is megkezdhetik tevékenységüket, hiszen azt nem lehet előzetes engedélyhez kötni – közölték.

Neelie Kroes Strasbourgban, az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának rendkívüli ülésén hétfőn azt is elmondta: “Most gondosan áttekintjük a törvény előírásait, és teljes objektivitás mellett fogjuk elkészíteni jogi értékelésünket.”

(MTI)