Az élelmiszerek árának emelkedését elsősorban a kedvezőtlen időjárás okozta, mely egész Európát érintette, a benzin árának erős felfutása némileg váratlan magyarázta az elemző.

Havi alapon 3,8 százalékkal emelkedett a liszt ára; a burgonya, a zöldség és a gyümölcs 2,8 százalékkal kerül többe, az étolaj pedig 2,1 százalékos dráguláson ment keresztül a KSH adatai alapján. Nagyobb áremelkedés tapasztalható a ruházati cikkek terén, 1 százalékos.

Az áremelkedés elsősorban az alacsonyabb jövedelmű rétegeket érintheti kellemetlenül, ugyanis az alapvető fogyasztási cikkek áremelkedését ezen háztartások nem tudják kompenzálni, ugyanis rendelkezésre álló jövedelmük egészét elköltik, s nincs megtakarításuk. Míg magasabb jövedelemsávban kompenzálható a megtakarítási hányad csökkentésével.

Az MNB kamatemeléssel az inflációs várakozásokra tud hatást gyakorolni, ezeket fékezhetik Suppan szerint. Tekintettel arra, hogy eddig az infláció miatt emelték a kamatot 2010 utolsó két hónapjában 5,25 százalékról mely történelmi mélypontnak számított Magyarország tekintetében 5,75 százalékra, most az `zavarná meg a piacokat`, ha nem emelnének fejtette ki Suppan Gergely.

forrás és teljes cikk: szegedma.hu