A média működését meghatározó jogszabály megalkotását szükségszerűvé tette, hogy a korábbi, 1996-os törvény hibáit orvosolni kellett, míg az elfogadás gyorsaságát pedig az indokolta, hogy az új évben már az új jogszabály alapján működhessenek a médiumok, s ne év közben kelljen változtatást eszközölni – indokolta Pálffy István.

A médiaszakember rámutatott: a korábbi médiatörvényt elfogadó MSZP-SZDSZ koalícióra a választók nem voksoltak, hiszen azt csak a választást követően alakították meg, míg a jelen kormányzat megválasztása pillanatában élvezte a választói bizalmat. A jogszabály célja, hogy a közszolgálati és kereskedelmi médiumok korrekt tájékoztatást és színvonalas műsorokat készítsenek a nézőknek. Nézhetetlen és gyalázatos médiát eredményezett a `96-os törvény – szögezte le Pálffy István, kiemelve: a régebbi jogszabály egy eszmerendszert támogatott, és mindenki mást igyekezett kizárni, míg a jelenlegi igyekszik megszüntetni az indokolatlan gazdasági és politikai túlsúlyt.

Már a törvény megszületése során számítottak arra, hogy erős támadás fogja érni a megszülető jogszabályt azok oldaláról, akik az addigi helyzetnek haszonélvezői voltak, és megtapasztalták, hogy a törvény szövegének angol fordításának megszületése előtt kapcsolataikat mozgósították ezek az erők, hogy itthon és külföldön is bírálatok szülessenek meg.

Ez a támadássorozat egybe esett a magyar uniós elnökség bekövetkeztével, amely az ezzel járó médiafelület hatására még hangosabbá válhatott. Az előadó rámutatott: ezeknek az erőknek nem volt érdeke, hogy a számukra igazán gondot jelentő különadókról jelenjen meg tájékoztatás a világ országaiban, inkább ezekben, a sajtószabadságra érzékeny országokban ennek a jogszabálynak adták félreértelmező magyarázatát.

Az, hogy a médiatörvény nem áll ellentétben az uniós elvekkel, jól bizonyítja, hogy a benne megfogalmazottak már működnek a francia, német, vagy a litván médiaszabályozásban anélkül, hogy az ellen az unió bármikor is felemelte volna szavát. A magyarságnak is európai értékei vannak, a magyarság része Európának Szent István kora óta, a mi értékeink találkoznak az unió értékeivel, tehát nem arról van szó ebben a kérdésben sem, hogy az unió diktálná a törvényeket – hangsúlyozta Pálffy István, kiemelve: amennyiben a jogszabályban hiba lenne, annak kijavítására készek, de az elvekből egy jottányit sem engednek.

A médiatörvény biztosítja a szólásszabadságot, azonban fellép az emberi méltóság megsértése ellen – állapította meg a kereszténydemokrata képviselő, hozzátéve: a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a `ketrecbe zárt` szereplők kukkolására szakosodott műsorok ne rombolhassák a fiatalok erkölcsi érzékét. A jogszabály a végső döntések meghozatalában is egyértelmű: a még a megszületése előtt heves támadásoknak kitett médiahatóság döntései felett a független magyar bíróság hozhat döntést, így a döntő szót a független igazgatási ág hatáskörébe utalták.

A fórumon felszólalt Égető Gyula, a Rádió7 és a promenad.hu cég- és szerkesztőségvezetője, aki kijelentette: a törvény nem sérti a sajtószabadságot. A helyi médiapiac anomáliájára rámutatva felhívta a törvényhozók figyelmét, hogy a nehéz helyzetbe került helyi médiumok fennmaradását segítsék a későbbi jogalkotás során, hogy a vidéken élők megfelelő tájékoztatásban részesülhessenek.

Válaszában Mágori Józsefné megerősítette: maga is tapasztalja a helyi újságok, rádiók és televíziók nehéz helyzetét, és segítséget ígért, hogy az itt élők tájékoztatását segítő médiumok helyzete javulhasson.

Arnay