Az államfő kiemelte: a sokszor kárhoztatott anyagiasság mellett az emberiség örök erényeként megmaradt bennünk a késztetés, hogy viszonzás nélkül is segítsünk. Hozzátette: az Európai Bizottság becslései alapján az önkéntesség akár 3-5 százalékkal is hozzájárulhat az Európai Unió GDP-jéhez, így szavai szerint az önkéntességnek a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatása sem hanyagolható el.

Véleménye szerint az önkéntesség legnagyobb titka, hogy közösséget feltételez, szavai szerint önkéntesnek lenni csak másokkal együtt, másokért lehet. Felidézte, hogy az ENSZ 2001-ben hasonló tematikus évet szervezett.

Schmitt Pál azt hangsúlyozta: az elvből, szeretetből, elhivatottságból, ellenszolgáltatás nélkül végzett munka természetéből fakad, hogy a hétköznapokon rejtve marad.

Az államfő elmondta: egy 2010 májusában készített Eurobarometer-tanulmány szerint tízből három európai aktívan vállal önkéntes munkát. Az Európai Bizottság becslései alapján az önkéntesség akár 3-5 százalékkal is hozzájárulhat az Európai Unió GDP-jéhez, így az önkéntességnek a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatása sem hanyagolható el. Hangsúlyozta azt is, Magyarországon több mint 1500 hivatalosan bejegyzett önkéntesekkel dolgozó szervezet működik. Véleménye szerint valahányszor rendkívüli helyzetek adódnak, ez a szám nem tűnik soknak.

Schmitt Pál beszélt arról is, hogy a magyar oktatásban ma az a határozott terv, hogy a 15-18 évesek tantervében szerepeljen az önkéntesség kipróbálása. A köztársasági elnök megemlítette, hogy felesége naponta vállal jószolgálati, emberiességi, önkéntes munkát, amitől szavai szerint boldog és derűs. Az önkéntesség úgy gyógyít közösségi, társadalmi bajokat, hogy közben az egyén lelki egészségét is karbantartja – emelte ki.

forrás és teljes cikk: MTI