Címlapon tiltakozott a médiatörvény ellen a Népszabadság és a Népszava. Az erre vonatkozó műsorvezetői felvetésre Lázár úgy válaszolt, hogy az újságok akcióját túlzónak tartja, de hétfői címlapok is azt bizonyítják, hogy sajtószabadság van Magyarországon.

A törvényt érő nemzetközi bírálatokkal kapcsolatban a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: “nekem leginkább a konkrétumok hiányoznak”. Mint mondta, a magyar újságírókkal beszélgetve jóval figyelemre méltóbb dolgokat hallott, számára az ő véleményük adott esetben fontosabb volt, mint néhány nagykövet, vagy éppen egy külföldi sajtóorgánum álláspontja.

Az új sajtótörvénynek szinte egyetlen szakasza sincs, amely ne lenne fellelhető más országok médiatörvényében is – szögezte le Lázár.
A magyar törvény általában a brit, olasz és német példákból merítkezik, de természetesen figyelembe veszi a közép-európai mintákat is. Számos országban a médiahatóság vezetőjét a kormányzat nevezi ki, tagjait pedig a parlamenti többség választja – tette hozzá. Farizeus és a valóságnak nem megfelelő álláspont, hogy a parlamenti többség és a médiahatóság között más országokban nincs összefüggés – vélekedett a frakcióvezető.

Szólt arról is, hogy a magyar újságírók közül sokan azt kérik számon a jobboldali konzervatív erőkön, hogy tegyenek a gyűlöletbeszéd ellen. “Amikor pedig próbáljuk megteremteni ennek az eszközeit, akkor meg ez a probléma. Márpedig úgy nehéz bizonyos értékeket – mint az alkotmányosság, vagy az emberi méltóság tiszteletben tartása – kikövetelni, ha közben eszköztelen a médiahatóság” – fogalmazott Lázár János.

Lázár szerint az MSZP-nek is van szerepe abban, hogy a médiatörvény Európában és világszerte is ilyen erőteljes tiltakozást váltott ki. Elmondta: bár az MSZP sokat tett az utóbbi időkben azért, hogy lerombolja magát, “mindannyian tudjuk, hogy sokkal több annál, mint ami a parlamenti frakciója”.

A beszélgetésen szóba került a multinacionális cégek különadó miatti brüsszeli tiltakozása. Lázár János leszögezte: a különadók kivetését gazdasági szükségszerűség indokolta. Természetesnek nevezte, hogy az érintett külföldi cégek tiltakoznak a saját kormányuknál, amely a magyar féllel való tárgyaláskor képviseli érdekeiket, ahogyan azt a magyar kormány is teszi a magyar gazdasági társaságok esetében. Ebből levezetni az Európai Unió gazdaságpolitikáját talán túlzás lenne – jegyezte meg.

A Fidesz frakcióvezetője a korábbi szlovén EU-elnökséget jónak nevezte, a csehek elnökségénél pedig felhívta a figyelmet az akkori belpolitikai bizonytalanságra, amelyek nehezítették az elnökségi feladatok ellátását. A stabil magyar politikai és parlamenti viszonyok, a parlamenti pártok közös fellépése sokat segíthet abban, hogy sikeres legyen Magyarország EU elnöksége – húzta alá. Lázár János az uniós elnökség fontos témáinak nevezte a foglalkoztatást, a roma integrációt, Horvátország tagfelvételének folyamatát, és óriási lehetőségnek tartja a féléves elnökséget.

173 egyéni körzet képviselője ül a Fidesz frakciójában, így esetenként különböző érdekeket kell összehangolni, majd egy olyan közös döntést hozni, amely mindenki számára egy elfogadható kompromisszum lesz, például az egészségügy, oktatás vagy az önkormányzatok átalakításában – jelentette ki a politikus a frakción belüli egyeztetésről. Én nem akarok olyan frakcióvezető lenni, aki elfojt bármilyen vitát – jegyezte meg Lázár János.

A devizahitelesek problémája kapcsán Lázár János felhívta a figyelmet, hogy a svájci frank árfolyamát nem a magyar kormány befolyásolja. Számos lépést tettünk a devizahitelesek védelme érdekében – szögezte le a politikus. Példaként említette a kilakoltatási moratóriumot, a bankok hitelezési szabályának megváltoztatását, a devizahitelesek érdekvédelmét. forrás: fidesz.hu