Az Országgyűlés 257 igen és 119 nem szavazat mellett fogadta el a 2011. évi költségvetésről szóló törvényt. A képviselők döntöttek, hogy kérik az államfőtől a törvény sürgős kihirdetését. A jogszabály kimondja: a 2011. évi költségvetés bevétele 13.151 milliárd forint, kiadása 13.838 milliárd forint, hiánya pedig 687 milliárd forint, ami eredményszemléletben a GDP 2,94 százalékának felel meg.

Nemcsak az államigazgatásban, hanem a közigazgatásban is lehetőség lesz jövő évtől arra, hogy a munkáltató indoklás nélkül bocsássa el a munkavállalót; egyebek mellett ezt a rendelkezést is tartalmazza egy csütörtökön elfogadott törvénymódosítés. A felmentési idő 2 hónap lesz. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.

Az Országgyűlés megszavazta a gyermekgondozási segély folyósításának kettőről három évre való visszaállítását. Az intézkedés vonatkozik azokra a gyermekekre is, akik azután születtek, hogy a gyes folyósítási idejét két évre csökkentették. A törvénymódosítás kimondja, hogy a rendelkezésre állási támogatás (rát) helyébe a bérpótló juttatás lép. A bérpótló juttatás szabályainak többsége megegyezik a rát szabályaival. Új elem azonban, hogy a jövőben az önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben.

Az eddigi hat hónap helyett már háromhónapnyi közös tartozás esetén jelzálogot lehet majd bejegyezni a társasházi lakásra, közgyűlési határozattal döntött a parlament.

Csak az elégséges szolgáltatás mértékéről kötött megállapodás, ennek hiányában az arról döntő munkaügyi bíróság határozatának megszületése után sztrájkolhatnak a közszolgáltatást végző cégek dolgozói. Az elfogadott törvénymódosítás ebbe a körbe sorolja a tömegközlekedési és távközlési cégeket, valamint az áram-, a víz-, a gáz- és egyéb energiaszolgáltatást végző szerveket.

Az Országgyűlés törvénymódosításokat fogadott el a bírósági eljárások gyorsítása érdekében, így a jövőben egyebek mellett lehetővé válik a bíróságok szükséges létszámának évenkénti meghatározása, továbbá a bírák folyamatos képzése, illetve egyes szabályok egyszerűsítése.

A törvénymódosítások úgy rövidítenék az elsőfokú büntetőügyeket, hogy a bíróságoknak a szabályszerűen megidézett vádlottak távollétében is megengednék az eljárások lefolytatását, amennyiben az érintett nem kíván részt venni a tárgyaláson. Emellett szankciókra számíthatnak a tárgyalástól nem elháríthatatlan okból távolmaradó védők.

Januárban a Magyar Olimpiai Bizottság tesz javaslatot az állami sporttámogatás elosztási arányaira, illetve dönt az olimpiai mozgalom feladataival összefüggő és a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásáról és folyósítja azt. A sporttörvény módosításának indoklásában a kormánypárti politikusok azt írták: az ágazat hatékonyabb működése érdekében a magyar sportfinanszírozási rendszer egyes alapelemeinek átalakítása szükséges, elsősorban az olimpiai felkészülés érdekében.
A Szülőföld Alap általános jogutódjaként egységesíti a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert a jövőben a Bethlen Gábor Alap – az erről szóló törvényjavaslatot is elfogadták a képviselők.

A törvény az előterjesztő szándéka szerint új szemléletet jelent a támogatások kezelésében: egységesen kezeli a nemzetstratégiai elképzeléseket és az azokhoz rendelt forrásokat, többszintű döntés-előkészítő munkát szab meg, átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá teszi a kifizetéseket, valamint megnyitja a lehetőséget az uniós alapok hatékonyabb kihasználásához. A jogszabály szerint lehetőség nyílhat a Bethlen Gábor Alap javára önkéntes befizetésekre, és adományokra.Forrás: MR