A legnagyobb veszélybe a kagylók, a garnélafélék, a rákok és a homárok kerülhetnek, mert egyre nehezebben tudják felépíteni páncéljukat – derült ki a mexikói Cancúnban zajló Klímaváltozási Konferencia idején ismertetett tanulmányból, amely szerint a számos halfaj bölcsőjének tekintett korallzátonyok is fenyegetve vannak.”A tengerek savasodása újabb figyelmeztető jel a világszerte tapasztalható egészségügyi kockázatokat illetően, mindennek oka pedig az üvegházhatást okozó gázok elszabadult kibocsátása” – közölte az ENSZ Környezetvédelmi Programja.

Achim Steiner, a szervezet vezetője szerint az még nem világos, hogy a tengervíz savasodása pontosan milyen súllyal bír a tengeri környezetre és táplálékláncra ható veszélytényezők között. Az UNEP tanulmánykötetéből viszont kiderül: a savasodás – amely annak következménye, hogy a víz “felszippantja” a légkörben lévő üvegházgázokat – súlyosbítja az élelmiszerbiztonságot érintő kockázatokat, amelyek a halászat túlzott mértékéből és a szennyeződésből adódnak. “A változások üteme az, ami igazán okot ad az aggodalomra” – mondta Carol Turley, az óceánok savasodását kutató brit program munkatársa.

A kutató arról is beszélt, hogy véleményük szerint a tengeri környezetben az utóbbi 65 millió évben – vagyis a dinoszauruszok kihalása óta – nem történt hasonló léptékű változás. A tengerek a légkörbe kerülő szén-dioxid 25 százalékát nyelik el, majd szénsavvá alakítják. A vizek lúgostól a savasig terjedő pH-értéke az ipari forradalom óta 30 százalékkal esett a savas értékek irányában.

A változás a kereskedelmi célokból árult hal-, kagyló- és rákfajtákat is súlyosan érint, márpedig világszerte hozzávetőleg egymilliárd ember elsődleges fehérjeforrása a hal – mutatott rá Joseph Alcamo, az UNEP vezető tudósa. A savasodásról bebizonyosodott, hogy más hatásai is vannak – például megzavarja a bohóchal észlelőképességét, így megnehezíti számára, hogy elkerülje a ragadozókat.forrás: MTI