Az eseményen egy évet is lezárnak, és arról számolnak be a Csongrád megyei közoktatási intézmények vezetőinek és pedagógusainak, valamint a hozzájuk tartozó indirekt intézményeknek mint múzeumok, könyvtárak, levéltárak , hogy hogyan sikerült ezt a hálózatot felépíteni, mondta a szervező.

A hálózat az intézmények innovációs tevékenységére épül, az intézményekben kipróbált és a szülők által jónak talált jó gyakorlatok foglaltaknak benne. Vannak olyan intézmények, melyek nem csak jó gyakorlatokat mutatnak be, de más közoktatási intézmények számára is mintaadók (referencia intézmények), így az intézmények között is megvalósulhat az egymástól való tanulás.

A referencia intézmények közül további fejlesztő intézmények is létrejöttek a Dél-alföldi régióban, köztük Csongrád megyében is. Závogyán Judit kiemelte, hogy Hódmezővásárhelyen több hasonló jellegű oktatásfejlesztés folyt már a hálózat kiépítése előtt, és jelenleg is az innováció zászlóshajóinak tekinthetők a vásárhelyi óvodák, iskolák.

Lestyánné Hricsovinyi Julianna, az általános iskolai beiskolázás szelekciós mechanizmusairól tartotta előadását, mely során egy nagyvárosban történt kutatás eredményeit mutatta be, ahol az elemi alapkészségeket, az elsajátítási motivációt és a családi hátteret vizsgálták, Józsa Krisztián kutatótársával. A kutatás eredményeként kimutatták, hogy a nem a körzeti iskolákba járó tanulók jobb helyzetben vannak a vizsgált tényezők kapcsán.

Timárné Hunya Tünde, a Szent István Egyetem Pedagógiai Karának docense egy olyan kommunikációs kompetencia-fejlesztő módszerről beszélt, mely Magyarországon ugyan kipróbált, ám más országokban már be is építették az oktatási rendszerbe. A módszer neve Disputa és nagyon hatékonyan és gyorsan fejleszti a gyerekek nyelvi készségeit. A módszer megfelelő játékrendszerrel rendelkezik és egy vitatechnikát tanít meg a gyerekeknek. A 3.-4. osztálytól kezdve 12. osztályig alkalmazzák és bármely tanórába beépíthető.

Szűts Gézáné intézményvezető, a PPL és TOKEN tesztekről beszélt, melyeket a DIFER mérések mellett használva a fejlesztő pedagógusok tájékoztatják a közösségi pedagógusokat, hogy az egyes diákoknak mely nyelvi területen van szükségük egyedi fejlesztő gyakorlatokra, mikor az óvodából átlépnek az iskolai oktatásba. A vizsgált nyelvi területek például a névutók és a ragok. A bemeneti mérések után egy év elteltével kontroll méréseket is végeznek.

Erdős János