Az Országos Történelmi Műveltségi Vetélkedőt a Nemzeti Tankönyvkiadó és a Németh László Gimnázium hagyomány-teremtési szándékkal, annak apropóján hívta életre, hogy mindkét intézmény 2009-ben ünnepelte alapításának 60. évfordulóját. A versennyel a szervezők nem titkolt célja, hogy a diákok ne csak a lexikai tudásukról adjanak számot, hanem az órákon tanultakat a kreativitásukkal kombinálva oldják meg a versenyfeladatokat.

A fővárosban valamint Győrött, Miskolcon és Szegeden megrendezett középdöntőket követően 11 háromfős csapat mérhette össze tudását és kreativitását a budapesti Német László Gimnáziumban megrendezett végső fordulón. A döntőbe az ország számos pontjáról, többek között Szekszárdról, Vácról, Győrből, Nagykanizsáról, Szombathelyről és Miskolcról érkeztek a csapatok és felkészítő tanáraik.

A versenyzőknek nem volt könnyű dolguk, számos területen bizonyítani kellett tudásukat. Az első megmérettetésre előre készülhettek, itt Károly Róbert és Mátyás király mutatta be korabeli külföldieknek kedvelt városát, Visegrádot, illetve Budát. Az uralkodók és udvaroncaik korabeli öltözetekben pompáztak, volt lantkíséret, míves térkép, élethű makett, aranypénz, üvegre festett címer, nagy műgonddal elkészített kódexlap, kalács és bor. Ezt követően a szokásos 50 pontos teszt helyett a Nemzeti Tankönyvkiadó által fejlesztett Forrásközpontú történelem sorozat 10. évfolyamos tankönyvének interaktív flipbookján alapult: itt a források ismerete, a tér- és időbeni tájékozódó képesség, valamint a pontos tényismeret vezethetett jó megoldásokhoz. A harmadik feladat szerepjáték volt: a versenyzők országos ügyekben adtak hasznos és meggyőző tanácsokat magyar királyoknak. A csapatok szóvivői kiválóan alkalmazkodtak a szerephez, volt olyan tanácsadó, aki finoman azt is beleszőtte mondandójába, hogy a jó tanács sincsen ingyen. Ezen kívül villámkérdésekre válaszoltak a csapatok, kockákból európai városképet vagy korabeli építészeti alkotást rakhattak ki, valamint a Képes Krónika öt illusztrációjához három tanuló olvasott fel rövid elemzéseket, és a csapatoknak választani kellett, hogy képenként a három egyaránt meggyőző kiselőadásból melyik illik teljes mértékben a képhez.

A megmérettetés végén ünnepélyes eredményhirdetés következett. A legjobbnak a győri Révai Miklós Gimnázium csapata bizonyult. A második helyen a szegedi Deák Ferenc Gimnázium, harmadik helyen pedig a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola végzett. A zsűri elnöke, Zsoldos Attila történész akadémikus összefoglalójában azt emelte ki, hogy a verseny számára elsősorban azt bizonyítja: `a történelem érdekes, hiszen mi is egy egész napot töltöttünk el vele úgy, hogy jól szórakoztunk! Minden csapat felkészültségről, ötletességről tett tanúbizonyságot, így mindannyian megérdemlik a dicséretet és az ajándék könyveket`.Forrás:
Wendl Nóra sajtómunkatárs