A tanácskozáson első ízben sikerült közös álláspontot kialakítania az Egyesült Államoknak, Kínának és a többi vezető térségbeli országnak arról, hogy mi módon lehetne kiegyensúlyozottabbá tenni a globális növekedést. A résztvevők azt is megerősítették, hogy a jövőben nem fogják nemzeti valutájuk leértékelését exportösztönzésre használni.

A tanácskozáson elfogadott közös stratégia egyebek mellett a strukturális reformokra helyezi a hangsúlyt konkrét vállalások említése nélkül. A záróközlemény szerint a közös növekedési stratégia kidolgozása lehetővé teszi, hogy megszűnjenek a szélsőséges jövedelmi különbségek a térség országai között. “Kiegyensúlyozott, fenntartható, innovatív és biztos növekedést” említ a dokumentum, de arról nem tesz említést, hogy ennek mikor kell megvalósulnia. Csupán annyit helyez kilátásba, hogy 2015-ben áttekintik, milyen eredményeket sikerült elérni.

Az APEC-országok arra is törekszenek, hogy elmélyítsék gazdasági együttműködésüket, és megállapodtak abban is, hogy előbbre viszik a térségben 2020-ban létesítendő nagy szabadkereskedelmi övezet ügyét. A záróközlemény azt is leszögezi, hogy az APEC-országok a világgazdaság motorjává váltak, miután ők adják a világ teljes GDP-jének 52,7 százalékát és a világkereskedelmi forgalom 44,4 százalékát.

Az APEC-hez tartozik Ausztrália, Új Zéland, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Malajzia, Brunei, a Fülöp-szigetek, Thaiföld, Indonézia, Hongkong, Kína, Tajvan, Mexikó, Pápua Új-Guinea, Chile, Vietnam, Peru és Oroszország.

forrás: MTI