A Fidesz még nem döntött, a jelölés joga a frakció alapszabálya szerint Orbán Viktoré. Balsai István, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság fideszes elnöke hétfőn azt mondta: a pártok várhatóan péntekig tehetnek javaslatot új alkotmánybíró személyére amiatt, hogy Trócsányi László lemondott posztjáról.

Ez azután történt, hogy július közepén az Országgyűlés szakbizottsága egyöntetűen támogatta Trócsányi párizsi nagykövetté jelölését.

Az MTI úgy tudja, az alkotmánybíró szeptember 30-i hatállyal mondott le posztjáról.

A Fideszben – a képviselőcsoport alapszabálya szerint – Orbán Viktor pártelnököt illeti meg a jog, hogy a frakciónak alkotmánybírót jelöljön. Ez még nem történt meg – tudta meg az MTI.

A KDNP saját alkotmánybíró-jelöltet állít Dienes-Oehm Egon személyében – közölte a kisebbik kormánypárt sajtóirodája. A 65 éves Dienes-Oehm Egon az első Orbán-kormány alatt a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának helyettes vezetője, majd főcsoportfőnöke volt. A kereszténydemokraták júliusban is jelölték őt alkotmánybírónak, majd a Fidesszel történt egyeztetés után végül arra jutottak, hogy a frakciószövetség tagjai részéről nagyobb támogatást élvező két jelölt mögé állnak. Harrach Péter frakcióvezető akkor azt mondta: a KDNP elfogadja – a végül megválasztott – Stumpf István és Bihari Mihály jelölését, azzal a megjegyzéssel, ha ismét jelölésre kerül sor, Dienes-Oehm Egont támogatják.

Nem változtatott korábbi személyi javaslatán az MSZP és a Jobbik sem.

A szocialisták – mondta Lamperth Mónika – ismét Mészár Rózát, a Legfelsőbb Bíróság bíráját jelölik alkotmánybírónak. A párt közjogi kabinetvezetője úgy fogalmazott: nincs okuk rá, hogy megváltoztassák véleményüket, Mészár Rózát kiváló szakembernek tartják. Lamperth Mónika elmondta: azért jelölnek alkotmánybírót – annak ellenére, hogy a kormánypártoknak kétharmados többségük van -, mert meg akarják mutatni, hogy van alternatíva.

A Jobbik július után újból Zétényi Zsolt ügyvédet, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnökét jelöli alkotmánybírónak – erősítette meg Dúró Dóra szóvivő. Zétényi Zsolt 1990-től négy évig az MDF parlamenti képviselője volt, nevéhez fűződik az a törvényjavaslat, amely az 1944 decembere és a rendszerváltás között elkövetett és politikai okból megtorlatlanul maradt – már elévült – emberölések és más bűncselekmények ügyében lehetővé tette volna a büntethetőségét. Az Alkotmánybíróság a parlament által elfogadott törvényjavaslatot megsemmisítette. Zétényi ugyanakkor kevesebb mint egy évig lehetne alkotmánybíró, mivel jövő augusztusban betölti 70. életévét, amellyel megbízatása megszűnne.

Az LMP pénteki frakcióülésén dönt arról, hogy kit jelöl alkotmánybírának – közölte Schiffer András. A frakcióvezető emlékeztetett, hogy korábban Lehoczkyné Kollonay Csillát, az ELTE munkajogi tanszékének vezetőjét, Bándi Gyulát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem környezetjogi tanszékének vezetőjét és Tóth Mihály büntetőjogászt, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetőjét szerették volna jelölni. Hozzátette, nem tartja valószínűnek, hogy új névvel álljanak elő. Schiffer András megjegyezte, az is előfordulhat, hogy senkit nem jelölnek.

Az Alkotmánybíróság tagjait kétharmados többséggel választja meg az Országgyűlés. A jelöltekről egy tizenöt tagú eseti bizottság dönt; jelöltté az válik, aki legalább nyolc képviselő támogatását bírja a tíz kormánypárti taggal működő testületben.forrás: MTI