1930. október 24. Szeged életének sarkalatos napja, hiszen ekkor adták át Szeged egyik legjelentősebb szimbólumát, a Dómot. Éppen ezért hívják ezt a napot Szeged harmadik újjászületésének. 1879. március 12-én a Tisza áttörte gátjait, és maga alá temette az egész várost. A városatyák a katasztrófa után megfogadták: egy monumentális templomot építenek majd valahol a belváros szívében. A Fogadalmi templom megépülésére azonban még több mint 50 évet kellett várni.

2010. október 24-én a Dóm 80. évfordulóját ünnepelhették a lakosok. A nagyszabású műsor keretében, néptáncosok, énekesek, és színészek léptek fel a Dóm téren felállított a színpadon. Alighogy kezdetét vette a műsor, kövér esőcseppek kezdtek el potyogni az égből. Ám az ünnepségre kilátogatókat ez sem rendítette vissza: a szervezők esőkabátokat osztottak ki, esernyők kerültek a fejek fölé, valamint kapucnik a fejekre.

Az ünnepi műsorban közreműködtek a teljesség igénye nélkül: Bodnár Vivien, Rékasi Károly, Miller Zoltán, Szélyes Imre, Pitti Katalin, Varga Klári, Varga Miklós, továbbá temesvári, szabadkai, nagyváradi és szegedi színészek, a Kormorán együttes, a 60 tagú kórus, a 80 tagú tánckar, valamint 100 egyetemista Szegedről.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora tartotta meg elsőként ünnepi beszédét. ` A templomnál nem a kövek a fontosak, hanem az, ami mögöttük van.`- mondta. Beszédében többször visszaemlékezett Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszterre, hiszen neki köszönhetjük a templom előtti csodálatos teret, és az egyetem épületét is. Ezután Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, valamint Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök köszöntötte a szegedieket.

Az igazán tartalmas műsor méltó zárásaként a jelenlévők bensőséges hangulatban közösen énekelték el nemzeti Himnuszunkat.

Rengei Tímea