Az ünnep eredete egy esküvőre nyúlik vissza: 1810. október 12-én vette feleségül Lajos bajor trónörökös (később I. Lajos király) Terézia szász-hildburghauseni hercegnőt. Az esemény fényét emelendő lóversenyt rendeztek az újonnan épült versenypályán a város kapui előtti réten (a mai napig ez a fesztivál színhelye), erre 30 ezren voltak kíváncsiak.

Az uralkodócsalád étellel, itallal is megvendégelte az ünnepségek részvevőit, a feldíszített Münchenben öt napon át folyt a mulatság és a sör, a hagyományt teremtve hagyományos népviseletbe öltözött gyerekcsoport is a felséges pár elé járult, hogy lerója hódolatát. 1835 óta része az ünnepnek az a menet, amelyben több ezren vonulnak népviseletben a város középpontjából az Oktoberfest helyszínére, az élen a város címerében látható Münchner Kindl halad.

A rendezvény jól beleillett Lajos uralkodói törekvéseibe: mivel apja Napóleonnal kötött szövetség révén jutott a koronához, erősíteni akarta alattvalóiban a hűség és az összetartozás érzését, ugyanakkor a gáláns, művészetpártoló és szabadelvű német hazafi képét akarta sugározni, Münchent pedig Németország művészeti központjává fejleszteni. Az ünnepen való részvétel egy ideig így inkább a király iránti lojalitást jelképezte, mint a sör szeretetét.

1811-ben az ünnepséghez a bajor mezőgazdaság népszerűsítése érdekében mezőgazdasági kiállítást is kapcsoltak – a programból a lóversenyek idővel kikoptak, de háromévente még mindig rendeznek agrárvásárt. Az Oktoberfestet 1819-ben nyilvánították évente megrendezésre kerülő népünnepélynek, időpontját pedig a barátságosabb időjárású szeptemberre hozták előre.

A lóversenypálya mellé tekepályákat építettek, megjelentek a körhinták, libikókák, sorsjegyárusok. A sörünnep története során 24 alkalommal maradt el, járvány vagy háború miatt. Az Oktoberfest népszerűsége az 1880-as évektől tovább nőtt, amikor megérkezett az elektromos világítás, sörsátrakat vertek a lóversenypályán, a sültkolbász mellé grillcsirkét is árusítani kezdtek, majd 1892-től az egyliteres üvegkorsókban kezdték kínálni az aranyló nedűt.

1950 óta a rendezvényt a város főpolgármestere nyitja meg, aki ágyúlövések közepette ünnepélyesen csapra veri a söröshordót, amelyből az első korsó a bajor miniszterelnöknek jár. Az idén a sörünnepet szeptember 18. és október 4. között rendezték meg, ezalatt a 6,4 millió látogatója hétmillió korsó sört és mintegy félmillió sült csirkét fogyasztott el.
Forrás:hírextra