A választópolgárok csak az egyéni választókerületi képviselők közül választhatnak, a kompenzációs mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatok arányában osztják ki a jelölőszervezetek között.

Az októberi választáson nem kaphat mandátumot annak a jelölőszervezetnek a listája, amelynek jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok öt százalékát nem érték el (két jelölőszervezet közös kompenzációs listája esetében ez a küszöb tíz, három jelölőszervezet esetében tizenöt százalék).

Az úgynevezett jogi küszöb a választójogi törvényben azt az előre meghatározott szavazatmennyiséget jelenti, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele. A küszöb funkciója a választáspolitológiai szakirodalom szerint az, hogy a politikai stabilitás érdekében mérsékelje a bejutó jelölőszervezetek számát.

A korábbi önkormányzati választásokon nem volt olyan előírás, amely megszabott volna a kompenzációs mandátumok kiosztásánál jogi küszöböt, ezt a szabályt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló, 2010 nyarán született törvény “hozta be”.

A választójogi törvényben rögzített úgynevezett explicit (jogi) küszöbön túl a mandátumok listás kiosztásánál létezik az implicit (rejtett) küszöb is, amely az utolsó mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatmennyiséget jelenti.

A jogi (öt százalékos) küszöb átlépése azonban éppen az implicit küszöb miatt nem jelent automatikusan garanciát a mandátumszerzésre, vagyis előfordulhat, hogy “járna” ugyan mandátum a jelölőszervezetnek, csak “nem jut”, mivel az utolsó mandátum megszerzése “több szavazatba kerül”, mint amennyi a jelölőszervezetnek van.

(Forrás:MTI)