A “Mirtisznek” elkeresztelt kislány Kr.e. 430-ban tífuszjárvány következtében távozott az élők sorából. Földi maradványait az ősi athéni nekropolisz, a Kerameikosz mellett, egy tömegsírban találták, amelyben másfélszáz nő, férfi és gyerek társaságában aludta örök álmát.

Mint a kutatást irányító Manolisz Papagrigorakisz, az Athéni Egyetem professzora rámutatott, a választás azért esett Mirtiszre, mert a kislány koponyája és fogazata teljes épségben vészelte át az elmúlt két és fél évezredet. A húszfős kutatócsoport, amelynek görög szakemberek mellett egy svéd tudós is tagja volt, a Manchesteri Egyetem által kifejlesztett háromdimenziós technológiát használták.

“A koponya, az állkapcsok, a fogak – minden szükséges a rendelkezésünkre állt” – emelte ki Papagrigorakisz, megjegyezve, hogy megmaradtak még a tejfogak is, ami nagy ritkaságnak számít. Így 95 százalékos pontossággal sikerült rekonstruálni “Mirtisz” arcát.

A kutatócsoport a tömegsírban talált többi koponya fogazatából DNS-mintákat vett annak bizonyítására, hogy valóban tífuszban hunytak el. Mirtisz fogait azonban megkímélték, tekintettel arra, hogy olyan csodálatosan ép állapotban maradtak fenn.

“A kutatás első része az ókori DNS-vizsgálata volt, hogy megtudjuk, miben is hunytak el az emberek a Kr.e. V. századi Athénban. Mint kiderült, tífuszban haláloztak el” – magyarázta Manolisz Papagrigorakisz. A tífusz nagyon sok áldozatot szedett a korabeli Athénban, ezek leghíresebbike Periklész (Kr.e. 495-429) neves athéni politikus, az Akropolisz megálmodója volt.

“Mirtisz” a Nemzeti Régészeti Múzeum Szemtől szembe a múlttal című kiállításán, a korabeli síremlékművek “társaságában” látható. Manolisz Papagrikorakisz terveiben szerepel egy ókori athéni férfi és egy nő “életre keltése” is.

Forrás: Hírszerző