Felemás az idei év a burgonyatermesztők szemszögéből nézve, derült ki az alcsíki medencében tett körút során. A szokatlanul csapadékos időjárás miatt a jó termés érdekében nagyjából a tavalyi összeg kétszeresét kellett különböző kezelésekre költeni, így is legtöbb helyen kisebb a hozam. Az értékesítési ár, illetve a kereslet a piacon a csíki pityóka iránt biztató, így a termelők abban reménykednek, hogy gazdasági szempontból sikeresebb évet zárnak, mint tavaly.

A csíki növénytermesztés meghatározó növénye a burgonya, annak terméshozama, értékesítési ára határozza meg a gazdák homlokán a felhők vagy jó évet követően a derű jelenlétét. Az idei nyár időjárása nem kedvezett a termelőknek, a szokatlanul sok csapadék, viharok, jégesők miatt a várt termés számottevő százalékát elveszítették. Különösen a mélyebben fekvő területeken, ahonnan a víz nem tudott elfolyni, a mezőgazdasági kultúrák hosszabb időre a rizsföldek képét öltötték magukra.

A meteorológiai előrejelzések tavasszal még száraz nyarat jósoltak, ezeket több gazda figyelembe véve éppen a nedvességet jobban raktározó földekbe ültetett krumplit. Az időjósok tévedtek, a termelők pedig maradtak a kárral, vagy a termés megmentése érdekében sokkal többet költöttek növényvédő szerekre, mint tavaly.

`Az alcsíki »Nagymezőként« ismert területen, ahol alig araszos a termőtalaj, alatta pedig kavicsréteg található, szerencséjük volt a gazdáknak, nem állt meg, hanem gyorsan lefutott a víz. Az említett területen történő burgonyatermesztésről éppen ezért voltunk kénytelenek néhány éve lemondani, mert a vízhiány miatt sorozatosan gyenge hozamokat produkált a helyszín. Idén az járt jól évtizedek óta először , aki mégis belevágott` ismertette a helyzetet Keresztes Vince, a csíkszentmártoni Burgabotek társulás igazgatója. A pityóka mellett az esős időjárás a társulás ültetvényein a gabona és cukorrépa kultúráiban is számottevő károkat okozott, a várt termés harminc százaléka megsemmisült. Ezekre azonban idejében biztosítást kötöttek, így abban reménykednek, hogy a keletkezett kárt, noha hosszú és bonyolult a becslési procedúra legalább részben a biztosítótársaság megtéríti.

`Az értékesítéssel nem lesznek gondok, a burgonya piaci ára idén a legmagasabb az EU-csatlakozás óta. Látszik, hogy a nyugat-európai országokban is gondok voltak. Ami az országos szinten megtermelt mennyiséget illeti, véleményem szerint ez fedezi a hazai szükségleteket, tehát elvben nem lenne szükséges pityókát importálni` vélekedett Keresztes. A termelési önköltséget elemezve a társulás igazgatója kiemelte, hogy még nem lehet pontos összeget megjelölni, hiszen nem zárult le ez a fejezet. `Azt már számszerűsíteni lehet, hogy 8-10 ezer lejt emésztettek fel idén hektáronként a krumpliföldek, ám ehhez még hozzá kell adni a kiásás, raktározás költségeit is. Például a sok eső miatt nagyon rögösödött a talaj, így a szedőkombájnokkal betakarított pityóka esetében szükségessé vált egy utóválogatás elvégzése, hiszen elég sok föld maradt a gumók között. Ez mind emeli az önköltségi árat` fejtette ki az igazgató.

Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere, maga is nagyüzemi burgonyatermesztő a szentmártoni kollégájától hallottakhoz hasonló eredményekről számolt be. `A magasabban fekvő területeken, ahol megadták a krumplinak azt, amit a technológia a nedves időjárás esetén előír, ott a tavalyihoz hasonló a hozam hektáronként 35, 40 tonna termett , ahol nem történt meg ez, ott tarolt a burgonyavész. A lapályos földeken, ahol megállt a víz, esetenként még a vetőmag sem térült meg` világosított fel Bodó. Az idei, hektárra számított termelési költségeket ő is legkevesebb 8 ezer lejnyire értékelte, hozzátéve, hogy azok a termelők, akik importált, csúcsminőségű vetőmagot ültettek a földbe, a 12 ezer lejt is elérik a költségek. `A jó vetőmag mindig meghálálja az érte kifizetett pénzt, azonban ha mélyebben fekvő, lapályos területekbe került az elit mag, éppenúgy elrohadt, mint bármelyik más krumpli, így azokban az esetekben számottevő az egyes gazdák vesztesége` tette hozzá. A megfelelően kezelt területeken azonban a termés nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is rendben van, egyes parcellákról 35 tonna étkezési burgonya nagyságú gumót takarítottak be. Az alcsíki termesztők által tető alá hozott értékesítési szövetség újabb előnyét sikerült kihasználni, hiszen a tagság által igényelt mennyiségeket összeadva egy tételben vásárolták meg a szükséges műtrágyát, vegyszereket. A nagy értékű vásárlás miatt szinte kivétel nélkül sikerült 20-25 százalékos árkedvezményt kiharcolni a forgalmazóktól, így olcsóbban jöttek a szükséges anyagok.

Virág György lázárfalvi termesztő szűkszavúan közölte: a családja által megművelt területek összességére vonatkozóan kb. harminc százalékkal lett gyengébb a termés, mint tavaly, bízik azonban abban, hogy az elmúlt év hasonló szakához viszonyítva az idei árak jóval magasabbak, így pótolható a hozamkiesés.

Nem jártak túl jól idén azok, akik ipari feldolgozókkal kötöttek szerződést, hiszen a tavasszal még ötvenbanis árban vállalták az üzemek a felvásárlást, az előző években megkapott kilónkénti 15 banis állami támogatás is már a múlté, így nem jelent túl fényes üzletet a `csipszpityóka`.

A termelők örülnek tehát a tavalyinál jóval magasabb, 0,8-1 lejes nagyüzemi árnak, bíznak abban, hogy az kiegyenlíti a rosszabb terméshozam, víz által tönkretett ültetvényeken keletkezett károkat, sőt nyereségessé teszi az ágazatot. A fogyasztóknak azonban lesújtó lehet a hír, hiszen immár egyértelmű, hogy a téli burgonyakészlet közel kétszer annyiba kerül idén, mint a tavaly.

(Forrás: honline.ro)