A TiVo, az Apple TV, a Boxee, a Roku vagy a Google TV vagy megvalósította már, vagy tervezgeti ugyanazt a koncepciót: kell egy újabb kis doboz a televízió alá, amibe az egyik végén bemegy az internet, a másik végén pedig a YouTube, a streamelt mozifilm vagy a zene a tévére. Az ilyen internetes-távirányítós egységek piaca az elmúlt két-három évben született meg, amikor egyre több cég találta ki, hogy a számítógépezők kanapéra való átcsábításával még több prémiumszolgáltatást vagy hirdetést lehetne eladni, illetve több hagyományos tévézőt lehetne megnyerni az on-demand szolgáltatásoknak.

Az első hullám természetesen csak az USA-ra koncentrál, ahol egy jó nagy piacon, kényelmesen, belföldre licencelt tartalmak garmadával lehet jó nagyot fogni, ha bejön az üzlet. A net és a tévé közötti hiányzó láncszemnek megfelelő, magyar fejlesztésű készüléket viszont már itthon is lehet kapni – bár ezzel, a földrajzi alapon korlátozott tartalmak miatt, csak az amerikai nézők asztaláról lepergett morzsákat csipegethetjük, de erről egy kicsit később.

Először ugyanis azt érdemes áttekinteni, miben látják jelenleg az amerikai gyártók a jövőt. A hét legnagyobb híre az Apple új eszközének, a megújult Apple TV-nek a bejelentése volt. A készüléket a gyártó eredetileg arra találta ki, hogy a felhasználók iTunes-on megvásárolt tartalmait az otthoni tévékészüléken is kényelmesen elérhetővé tegye, akár mobil eszközökről is. A koncepció lényege, hogy az iPoddal/iPhone-nal a kezében hazaérő felhasználó egy gombnyomással a tévé képernyőjére tudja küldeni az éppen nézett műsort. A doboz már nem is tárolja a letöltéseket, vagyis nem kell azokat átszinkronizálni rá. Ami már lent van a felhasználó gépén, azt a kis fekete doboz vezeték nélküli kapcsolaton keresztül jeleníti meg, az új videotéka-szolgáltatásból kikölcsönzött filmeket, sorozatokat pedig streameli a netről.

A 2010 végén kijelölt irányvonal, úgy tűnik, ez: a készülékekből lassan eltűnik a korábban kötelezőnek számító merevlemez, hiszen a mindenhol meglévő szélessávú netkapcsolaton át kényelmesen ki lehet szolgálni a kéréseket. Ez a felhasználónak valóban kevesebb gondot jelent, de egyben azt is, hogy ha elmegy a net, akkor azonnal kevesebb funkciója marad meg: nincs például videotékás filmnézés.

Egy másik, látványosnak szánt újítás, hogy a dobozokat online közösségi funkciókkal ruházzák fel. A felhasználók így megoszthatják az ismerőseikkel, hogy ki milyen filmet néz éppen, milyen zenét töltött le, és így tovább. Az Apple készüléke ezt a funkciót a szintén a héten bemutatott Ping nevű közösségi szolgáltatásával valósítja meg, a Boxee-ról pedig a Facebook felé van közvetlen átjárás. Van egy olyan érzésünk, hogy ezekre a szolgáltatásokra nem lesz tömeges igény, viszont jó reklámot biztosítanak a gyártóknak.

Az Apple-nek saját tartalmai vannak a vele partnerségben álló kiadóknak, filmstúdióknak köszönhetően, és nem lesz ez másként a hasonló modellt bejelentő nagyobb cégekkel sem: a Sony most jelentette be, hogy Qriocity néven indít tartalomszolgáltatást a saját eszközeire, és az Amazon.com is on-demand tévét tervez. Ezeknek a szolgáltatásoknak az elindulása persze oda vezethet, hogy az elérhető tartalmak el lesznek osztva az egyes gyártók között aszerint, hogy kinek milyen közvetlen érdekeltségei vannak, vagy ki kivel szerződött le. Az Apple például csak a Foxtól és a Disney-hez tartozó ABC-től ad sorozatokat. A felhasználók szempontjából az lenne a legjobb, ha mindenki mindenkivel megegyezne, ami egyelőre irreális elvárásnak tűnik.

A nagyok mellett meg kell említenünk a netes médiabox-műfaj feltörekvő kisebb szereplőit is. A Boxee vagy a Roku dobozai hasonló szolgáltatást nyújtanak, azonban ők csak a hardvert és a platformot találták ki hozzá, és már meglévő online szolgáltatásokat visznek a képernyőre. Mindkettejük kínálatában ott van a legnagyobb, immár online szolgáltatást is nyújtó Netflix, az ingyenes zenehallgatást lehetővé tévő Pandora, és a YouTube, a Vimeo vagy a Hulu, de népszerű videoblogokat is közvetlenül becsatornáztak a kliensükbe.

Itt érhető tetten a médiaboxok egyik fontos előnye: gyors, közvetlen elérést adnak a legfontosabb online tartalomszolgáltatókhoz, és kereshetővé is teszik ezeket a tartalmakat. A Google tévés tervei is erre irányulnak: mindent könnyen kereshetővé tenni. Az idén májusban bejelentett Google TV-hez a cég ugyan tervezett saját dobozt, de a cél az, hogy a platform a jövő tévékészülékeibe legyen integrálva.

A cég elképzelései szerint a tévénézők a megszokott Google-kereső segítségével kényelmesen megtalálhatnak majd bármilyen, a képernyőn megjeleníthető tévés vagy webes (videomegosztóról származó) tartalmat a weben. A Google nem is habozott azzal kommentálni az Apple új tévés dobozát, hogy az övék bezzeg nyitott rendszer, amivel bármi elérhető, ami a weben van, míg az Apple csak a saját tartalmait szolgálja ki.

Forrás: origo