Ahogy annyi más rákos megbetegedésről, a petefészek-daganatról is elmondható, hogy kialakulásának okait ma még inkább csak találgatják, néhány érdekes statisztika azonban a rendelkezésünkre áll. A megfigyelések szerint a petefészekrák a férjezett nők körében jóval ritkább, mint a házasságon kívüli kapcsolatban élők vagy facér hölgyek körében. Ez az összefüggés talán a rendszeres nemi élet betegségmegelőző hatására, esetleg egyéb, lelki tényezőkre mutathat. Azt is megfigyelték, hogy nagyobb eséllyel betegszenek meg azok a nők, akik nem szültek, illetve 35 éves koruk után estek teherbe. Ezen túl csupán a szinte minden daganatra jellemző genetikai tényező említhető ha a családban előfordult már petefészek-, emlő- vagy méhnyakrák, a rendszeres szűrővizsgálat különösen indokolt.

Mivel ennél többet nem tudunk a rák kialakulásának kockázati tényezőiről, a megelőzés érdekében ezúttal nem sok tanácsot adhatunk. Rejtélyes, ismeretlen tényezők játszanak közre a megjelenésében, alig észrevehető tünetek kísérik, így a legtöbb, amit tehetsz, hogy bizonyos életkor 50 év felett rendszeresen jársz szűrésre. A jó hír viszont az, hogy a petefészekben kialakuló daganatok mintegy 80 százaléka jóindulatú.

A petefészek-daganat tünetei

Mint említettük, meglehetősen rejtélyes és `csendesen` kialakuló ráktípusról van szó. Az esetek mintegy kétharmadában már csak előrehaladott stádiumban fedezik fel, a szerencsésebb, korai diagnosztika pedig nem a jól felismerhető tüneteknek, hanem a rutin- vagy más okból végzett nőgyógyászati vizsgálatnak köszönhető.

Amikor a következő mellesleg közel sem látványos és kizárólag daganatos megbetegedésre jellemző tünetek megjelennek, a petefészekrák sajnos már előrehaladottabb stádiumban van, és valószínűleg elterjedt a hasüregben. Ennek ellenére haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, ha a tünetek közül többet is érzékelsz magadon:

* teltségérzés a hasban, a jóllakottságérzés akkor is, mikor alig vagy nem eszel;
* kismedencetáji fájdalmak, illetve fájdalomérzet a bélben, gyomorban;
* gyakori vizelési inger, vizelési panaszok;
* székrekedés, nyomásérzés;
* hasűri nyomás érzése, amit a megnövekedett folyadékgyülem okoz.

A petefészekrákot ezenkívül rendszerint petefészek-megnagyobbodás kíséri, mely nőgyógyászati vizsgálat során is könnyen kitapintható. A megnagyobbodott petefészeknek azonban nem kizárólag rákos megbetegedés lehet az oka, ráadásul a daganatok nagy százalékban jóindulatúak, és szintén a szerv megnagyobbodásával járnak.

Kezelés és esélyek

A petefészekrák áttétjei viszonylag hamar jelentkeznek. Részben ebből adódik, hogy a gyógyítás nagyrészt műtétet, a tumor, ezzel együtt a petefészek és a méh eltávolítását jelenti. Kiegészítő kezelésként mint szinte minden daganattípus esetében sugárkezelés és kemoterápia alkalmazása a bevett gyakorlat. A műtétet a kései stádiumban felfedezett megbetegedés esetén is alkalmazzák, hiszen az operációnak, az érintett szervek eltávolításának a szervezetre nézve még akkor is tehermentesítő hatása van, ha az áttétek miatt a tumorszövetek nem számolhatók fel teljes egészében. Ilyenkor a műtét következtében a várható élettartam is növekszik.

A petefészekrák miatti halálozás az elmúlt időszakban visszaszorult, részben a szűrővizsgálatoknak, a szűrés fontosságát érintő propagandatevékenységnek köszönhetően. Még a nem kezdeti stádiumban lévő daganatok műtéti kezelése is nagyobb arányban sikerül, mint korábban, bár a kiújulás veszélye természetesen a petefészekrák esetében is fennáll.

Forrás: Ötvenentúl