A sarki fény jelensége a napszéllel áll összefüggésben mondta el E. Kovács Zoltán, a Kecskeméti Planetárium igazgatója. A napszél részecskéi amelyek elektromos tulajdonsággal bírnak találkoznak a Föld körüli mágneses mezővel, és kölcsönhatásba lépnek azzal. Lényegében a mágneses mezőnek köszönhetjük, hogy nem jutnak el hozzánk ezek az elektronok, így nem ér minket áramütés. A mágneses burok ugyanis eltereli a napszél részecskéit a sarkvidék irányába, ahol sűrűbb légrétegbe jutnak. Roncsolják a levegőmolekulákat, amelyekről elektronok szakadnak le vagy hozzákapcsolódnak a napszél részecskék elektronjai. Így a levegő átmenetileg gerjesztett állapotba kerül, vagyis ionizálódik. Ezután gyorsan visszaalakul eredeti állapotába, mégpedig úgy, hogy kisugározza a kapott plusz energiát. Ezt látjuk mi sarki fény formájában.

Ez a jelenség a sarki fény övezetben általános, időnként azonban előfordul, hogy a Napból több részecske indul útra, és nem csak a sarkvidékre jut belőlük. Ilyenkor akár hazánkban is feltűnhet az égen a különös fény. 2003. november 20-án Magyarországon több helyen is káprázatos sarki fényt lehetett látni, többen lencsevégre is kapták.

Kecskeméten az elmúlt két évtizedben többször láttak sarki fényt, én csak egyszer, de az gyönyörű volt! lekendezik a csillagász. A naptevékenység maximuma idején fordul elő, hogy nem csak a sarkok környékén, hanem sokkal délebbre is feltűnik az égen. Olyankor gyakori a napkorona kitörés, amikor robbanásszerűen születik a napszél.

Alaphelyzetben a mágneses tér a sarkok felé téríti el, de ha elég sok részecske érkezik, akkor csapdába esnek, és az erővonalak mentén, a sarkok között cikáznak oda-vissza. Közben a levegő sűrűbb rétegeibe jutnak, és látványos fényjelenséget okoznak. Egyelőre a minimumból tart felfelé, és lesz egyre intenzívebb a naptevékenység, 2013-ra éri el a maximumot. Így nem lehetetlen, hogy mostanában is nagy energiájú plazmafelhő érkezik a Földre a Napból.

Szőllősi Attilának nagy szerencséje volt, az amatőr csillagász már háromszor is látott Kecskemét egén sarki fényt. 1998-ban történt először, majd 2003-ban újra sikerült neki, ekkor azonban még nem volt fényképezőgépe. 2005. január 21-én több órán keresztül míg az elem bírta fotózta a sarki fényt, ami gépe lencséjén keresztül sokkal ragyogóbbnak látszott.

A Magyar Csillagászati Egyesület folyamatosan tájékoztatja az amatőr csillagászokat a sarki fény aktivitásról: bemutatják a sarki fény övezet pillanatnyi földrajzi kiterjedését, a Nap aktuális látványát és geomágneses aktivitását is.

A csillagászok a napkitörésekből tudnak következtetni arra, hogy hazánkban mikor láthatunk újra sarki fényt. Legutóbb augusztus 3-ára vártuk, 1-jén ugyanis óriási plazmafelhő lövellt ki a Napból, sajnos azonban csak tőlünk északabbra nem okozott sarki fény jelenséget. Egy-két nappal az esemény előtt az `űridőjárás-jelentés` már sejteti, de garancia nincsen rá, hogy ekkor valóban részünk lehet ebben a csodás fényjátékban.

Forrás: Baon.hu