Az 1990-es országgyűlési választás az MDF fölényes sikerével zárult Csongrád megyében. A hét egyéni választókerületből ötöt a későbbi legnagyobb kormánypárt nyert meg, ráadásul két körzetben már az első fordulóban diadalmaskodott. Az őszi helyhatósági választás első fordulójában 34,63, míg a másodikban 26,73 százalék járult az urnákhoz a megyében. A tavaszi eredményekhez képest jelentős visszaesést volt kénytelen elkönyvelni az MDF, míg a kisgazdák, az SZDSZ és a Fidesz nagymértékben megerősödött a megyében. A kisebb településeken független jelöltek szerezték meg a polgármesteri címet és a képviselők több mint 60 százaléka is párton kívüli volt.

Nem volt átrendeződés

Az 1994-es országgyűlési választáson az MSZP 5, a KDNP és az SZDSZ pedig 1-1 egyéni mandátumot szerzett. A december 11-én tartott helyhatósági választáson 49,32 százalék szavazott, aki közel hat százalékkal volt magasabb aktivitás, mint az országos. A megyei közgyűlési választást az MSZP nyerte, mivel a 40 fős közgyűlésben 13 mandátumot szerzett. A második legerősebb párt az FKGP lett a maga 9 mandátumával, az SZDSZ 5 helyet szerzett. A tavaszhoz képest jelentős átrendeződés nem történt Csongrádban: a baloldal maradt a legerősebb támogatottsággal rendelkező politikai erő.

Jobboldali fordulat

Az 1998-as parlamenti választás a jobboldali pártok nagy sikerét hozta a déli megyében, mivel mindegyik egyéni körzetet sikerült megnyerniük. Az őszi önkormányzati választáson 40,26 százalék voksolt, ami több mint öt százalékkal maradt el az országos részvételtől. A közgyűlési választás négy év után ismét az MSZP sikerét hozta, bár a 11 megszerzett mandátummal csak azt tudták elmondani, hogy továbbra is ők a megye legerősebb pártja, mivel a jobboldali pártok összefogásának eredményeképp elvesztették a vezetést. Tavaszhoz képest némileg visszaesett a jobboldal támogatottsága, bár még így is meg tudták szerezni a közgyűlés irányítását.

Fölényes MSZP-győzelem

A nyolc évvel ezelőtti parlamenti választás a Fidesz sikerét hozta Csongrádban, mivel öt egyéni körzetben tudtak diadalmaskodni, míg az MSZP csak kettőben. Az október 20-i helyhatósági voksoláson 47,34 százalék voksolt, ami közel négy százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos részvétel. A közgyűlési választás az MSZPSZDSZ-összefogás nyerte, mivel majdnem megszerezték az összes mandátum felét. A tavaszhoz képest tehát jelentős politikai változások történtek azzal, hogy a jobboldal elveszítette a megyét és 4 évet követően a baloldal ismételten átvette az irányítást.

Visszavágott a Fidesz

A négy évvel ezelőtti parlamenti választás az MSZP sikerét hozta Csongrádban, mivel 5 egyéni körzetben sikerült nyerniük. Az őszi választáson 48,69 százalék élt állampolgári jogával, ami közel öt százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos aktivitás. A választás ismételten jelentősen átrendezte az erőviszonyokat, mivel a FideszKDNP-szövetség megszerezte a mandátumok felét. Az MSZPSZDSZ bár súlyos vereséget szenvedett korábbi eredményéhez képest, a 10 ezer lakosnál nagyobb településeken megelőzte a Fideszt. A jobboldal négy évet követően ismét visszaszerezte a megye irányítását és tavaszi eredményén is jelentősen javított.

Nem sok babér termett a jobboldalnak Szegeden

Szegeden az 1990-es országgyűlési választáson elsöprő fölénnyel nyert az MDF, így az őszi választáson is az ő sikerüket várták a megyei jogú városban. Ezzel szemben a többséget az SZDSZ és a Fidesz szerezte meg ősszel és választotta meg Lippai Pált polgármesternek. 1994-ben az MSZP és az SZDSZ közös jelöltjeként indult Szalay István, aki több mint hét százalékkal előzte meg a jobboldal jelöltjét, Ványai Évát. A városi közgyűlésben is baloldali többség alakult. 1998-ban a jobboldali pártok közös jelöltje, Bartha László nyerte a polgármesterválasztást a voksok 39 százalékával, míg Szalay csak 29 százalékot kapott. A közgyűlésben is a korábbi ellenzéki pártok kerületek fölénybe.

2002-ben Botka László, az MSZP jelöltje közel 60 százalékos támogatottsággal szerezte meg a polgármesteri széket, és stabil közgyűlési támogatottságot is tudott maga mögé állítani. Négy évvel ezelőtt hasonló aránnyal választották meg, és közgyűlésben sem került veszélybe a többsége.

Erős fellegvár Hódmezővásárhely

Hódmezővásárhelyen, Csongrád megye másik megyei jogú városában 1990-től 2002-ig Rapcsák András volt a polgármester. Rapcsákot 1990-ben függetlenként választották a város élére, majd kétszer a jobboldali pártok jelöltje volt. 2002-ben Lázár Jánost, a Fidesz jelöltjét 47 százalékos, majd 2006-ban 72 százalékos aránnyal választották meg a város élére.

Öldöklő küzdelem Szegedért

Csongrád megye az elmúlt 20 év választásai alapján billegő megyének számít, eddig egyetlen pártnak sem sikerült domináns pozícióba kerülnie. A vidéki településeken általában a jobboldali pártok szerepeltek jobban, míg a városokban az MSZP rendelkezik viszonylag erős pozíciókkal, amit jól bizonyít, hogy a párt 2006-os súlyos veresége idején is nyerni tudott ebben a körben. A tavalyi európai parlamenti választáson és az idei országgyűlési választáson az MSZP súlyos vereséget szenvedett és még Szegeden sem sikerült nyernie.

Az idei önkormányzati választások egyik legnagyobb kérdése, hogy a Fidesz képes lesz-e Szegeden a győzelemre. Az elmúlt 20 évben csupán négy évig állt a város élén jobboldali kötődésű polgármester. Az országgyűlési választáson már sikerült legyőzniük Botka Lászlót, de az elmúlt két polgármester választásai alapján nagyon nehéz dolguk lesz ősszel a polgári erőknek, és Budapest mellett itt várható majd az egyik legnagyobb választási hadjárat. A kormánypárt vélhetően simán megszerzi majd a megyei közgyűlési többséget és Hódmezővásárhelyen sem várható politikai változás.
Forrás:MNO