A meteorokat szabad szemmel is megfigyelhetjük, ha vesszük a fáradtságot, és napnyugta után kimegyünk a természetbe, minél távolabb a zavaró fényektől. A kivilágított városban is láthatunk talán egy-két fényesebb hullócsillagot, ez a látvány azonban meg sem közelíti azt, ami valódi sötétség mellett várhat ránk két nappal újhold után, augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszaka.

Nagy szerencsénk van az idén mondja E. Kovács Zoltán, a Kecskeméti Planetárium igazgatója. A gyakorisági maximum idején, vagyis amikor a legtöbb meteor várható, a Földön épp Magyarország fordul abba az irányba, amerről ezek a meteorok pottyannak bolygónkra. Így a rajt ideális helyzetből figyelhetjük meg. Egész éjszaka nagy valószínűséggel láthatunk ebből az irányból hullócsillagokat.

Középiskolás koromban egész éjszakákat töltöttem a szabad ég alatt, hogy megfigyeljem a hullócsillagokat, négy év alatt összesen fél ezret észleltem és dokumentáltam. Előfordult, hogy szilveszter éjszaka is a meteorokat lestem. A Perseidák idején gyermekkoromban egyszer mindössze egy perc alatt egy tucat meteort láttam. Persze akkor még nem volt ekkora fényszennyezés, mint napjainkban.

A meteorrajok a világűrben keringő törmelékáramlatok, az üstökösök illetve az aszteroidák (kisbolygók) szórják szét őket pályájuk mentén. A Föld, miközben kering a Nap körül, minden év augusztusában találkozik a Perseida-meteorrajjal, amit 109P/Swifft-Tuttle üstökös hozott létre évezredekkel ezelőtt. Már Kre 36-ban is észleltek hullócsilagot ebből a meteorrajból Kínában.

A Perseidák fényesebb meteorjai zöldes-kékes nyomot hagynak az égen, ami akár néhány másodpercig is megfigyelhető magyarázza E. Kovács Zoltán. Csütörtök éjjel arra is van esély, hogy különösen fényes meteort, azaz tűzgömböt is lássunk, amely `robbanásakor` bevilágítja az égboltot. Ilyenhez még nekem sem volt szerencsém. A meteorok fénye egyébként nem égésüknek köszönhető, hiszen ilyen távolságból azt nem érzékelnénk. Valójában arról van szó, hogy amikor óriási sebességgel `nekiront` a meteor a levegőnek, szétroncsolja annak részecskéit. Az így ionizálódó és rögvest visszaalakuló levegő pedig fény formájában sugározza ki a kapott energiát. Ez tűnik úgy, mintha fénycsíkot húzna a hullócsillag.

Forrás:baon