Az adóhatóság a személyi jövedelemadó bevallásokkal kapcsolatos ellenőrzései alkalmával figyelt fel arra a jelenségre, hogy egyes magánszemélyek az eredeti személyi jövedelemadó bevallásukban vallott jövedelmüket egy utólag benyújtott önellenőrzéssel a többszörösére emelték.
Az egyik ilyen esetben például a vizsgált adózó az eredetileg bevallott 828 ezer forint összegű éves jövedelemét 19 millió forintra módosította úgy, hogy a levont adóelőleg összegét is megemelve fizetendő adója nem keletkezett. Az adózó az önellenőrzés benyújtását követő néhány napon belül jövedelemigazolás iránti kérelmet terjesztett elő. A revízió megállapította, hogy az önellenőrzés valótlan adatokat tartalmazott, melynek célja hitelfelvételhez szükséges magasabb összegű jövedelem igazolása volt. Az adóhatóság az adójogi következmények megállapításával egyidejűleg megtette a büntető feljelentéshez szükséges intézkedéseket is.

A járulékkötelezettségek eltitkolására irányul az az adózói magatartás, mely szerint a gyakran több emberi erőforrást igénylő tevékenységüket az adóhatósághoz benyújtott adatszolgáltatásaik és bevallásaik szerint bejelentett alkalmazott nélkül, vagy nem elegendő létszámú bejelentett alkalmazottal végzik. Az ilyen jellegű magatartás feltárására irányuló vizsgálatok során az adóhatóság a munkaidőmérleg módszerével meghatározza az adózó tevékenységének ellátásához szükséges és elégséges munkaerőigényt, majd az eredményt összeveti az adózó nyilvántartásaival és a hatóság felé közölt adataival.
Egy elsősorban útépítéssel és fakitermeléssel foglalkozó gazdasági társaság vizsgálata során az ellenőrök arra figyeltek fel, hogy az adózó a jelentős élőmunka igényű 24 ezer m2 területű bozótirtást, valamint 6 ezer m3 föld megmozgatását csupán négy bejelentett alkalmazottal, 20 nap alatt végezte el. Az ellenőrzés megállapította, hogy a társaság által kiszámlázott szolgáltatások ugyan ténylegesen megtörténtek, a munkálatok a szerződésekben meghatározott időpontokon belül elvégzésre kerültek, ez azonban a bejelentett létszámmal nem volt lehetséges. A vizsgálat eredményeként olyan hónap is feltárásra került, amikor a társaság 240 főt foglalkoztatott feketén és ezzel 58 millió forint járulékkötelezettséget kívánt eltitkolni.

Napjainkban több ezer használt és új termék cserél gazdát különböző online aukciós portálokon. Az internetes kereskedelem és az informatikai szolgáltatások robbanásszerű térhódítása szükségessé tette, hogy az adóhivatal erre a területre is kiterjessze vizsgálatait. Az ellenőrzésre történő kiválasztás során azok az adózók kerülnek az adóhatóság látókörébe, akik ilyen módon nagy értékben, több száz vagy akár több ezer alkalommal értékesítenek új és/vagy használt termékeket anélkül, hogy az így szerzett jövedelmet adóbevallásaikban szerepeltetnék, illetve vállalkozóként adókötelezettségeiket teljesítenék.
Egy számítástechnikai tevékenységet folytató egyéni vállalkozó ellenőrzése során jutott az ellenőrök tudomására, hogy a vállalkozó az interneten bonyolított szolgáltatások ellenértékét nem szerepelteti könyvelésében. A banki adatok beszerzése után bebizonyosodott, hogy a vállalkozó a vállalkozás hivatalos bankszámlája helyett saját magánszámlájára kérte a szolgáltatások díjának utalását, melyeket bevételként nem könyvelt, így kivonva azt az adókötelezettség alól. Tette következményeként az adóhatóság közel 7 millió forint összegű feltárt adókülönbözet és szankció megfizetésére kötelezte az adózót.

Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága több ellenőrzést is kezdeményezett az utóbbi időben megszaporodó illegális tűzifa árusítás felszámolása érdekében. Az adóhatóság revizorai sok esetben azt tapasztalták, hogy a megrendelést követően a fát külföldi rendszámú tehergépjárművel, román állampolgárságú személyek, nem Magyarországon bejegyzett társaság nevében szállították le a megadott címre.
Az ilyen jellegű ellenőrzéshez jelentős segítséget nyújt az Európai Unió adóhatóságainak tájékoztató rendszerén keresztül érkező, a Romániában magyarországi adózók felé történő értékesítésekről szóló adatok.

Az általános forgalmi adóra vonatkozó vizsgálatok során gyakran fellelhetők az úgynevezett láncügyletek. Ezen ügyletek során az adózók több társaságon keresztül bonyolítják tevékenységüket, mellyel minél szövevényesebbé, átláthatatlanabbá kívánják tenni a folyamatot. A tapasztalatok szerint az utóbbi időben megszaporodtak az olyan esetek, amikor az adózók fiktív ügyleteik pénzügyi rendezettségének látszatát keltve külföldön bejegyzett cégek által nyújtott hitelekre hivatkoznak, vagy offshore cégeket építenek be az ügyletekbe.

Az adóhatóság az adóelkerülés különböző formáival szembeni fellépésének eredményesebbé tétele érdekében gyakran és rendszeresen együttműködik a társhatóságokkal. Ezen együttműködés keretében közös, valamint a vámhatósággal egyidőben történő, utólagos ellenőrzéseket végez.
A Dél-alföldi régióban kialakításra került egy a két hatóság szakembereiből álló jövedéki team, melynek egyik vizsgálata több mint 253 millió forint összegű áfa csalásra derített fényt. A vizsgálat során a revízió megállapította, hogy a társaság jövedéki terméket olyan jövedéki engedéllyel nem rendelkező adóalanytól szerezte be, amely az ügyletben fiktív láncszemnek minősült. A vásárolt szeszesital ugyan megjelent a vizsgált társaság telephelyén, de az nem a számlát kiállító társaságtól származott, így a vizsgált adózó ezen bizonylatok alapján adólevonási jogot nem gyakorolhatott volna. A jövedéki adót megfizették, azonban a rá eső áfa fizetési kötelezettség teljesítése elmaradt. A megállapított adókülönbözet vonzataként az adózót közel 200 millió forint szankció megfizetésére is kötelezte a hatóság.

Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága az ellenőrzési eljárásokkal összefüggésben 90 esetben a Vám és Pénzügyőrség felé, 29 esetben pedig a rendőrség, vagy más nyomozóhatóság felé tett büntetőfeljelentést az idei évben, összesen több mint 1,7 milliárd forint elkövetési értékben.Forrás:APEH