A Hirosimára és Nagaszakira 65 éve ledobott atombombák pusztítására emlékező képgaléria a legnézettebb a Life magazin honlapján. A lap olyan megdöbbentő fotókat közöl, amelyeket korábban nem láthatott a nyilvánosság.

Little Boy és Fat Man
Az atombombát az Egyesült Államokban a Manhattan-terv keretein belül fejlesztette ki egy kutatócsoport az új-mexikói Los Alamosban. A terv Szilárd Leó kezdeményezésére indult 1939-ben, elsődlegesen a német atomprogramtól való félelem miatt. A projekt vezetője Robert Oppenheimer lett. A munkában amerikai, olasz és angol tudósok mellett Teller Ede és Neumann János is részt vett.

Az első atombombát 1945 július 16-án robbantották föl a szintén új-mexikói Alamogordo melletti kísérleti telepen. Az eszköz egy implóziós plutóniumbomba volt. A robbanás hatóereje körülbelül 20 kilotonnának felelt meg.

Ugyanezen év augusztus 6-án Hirosimára, majd augusztus 9-én Nagaszakira dobtak atombombát. Az első Japánra dobott bombát az Enola Gay nevű B-29-es bombázó szállította, a neve Little Boy volt. A Nagaszakira dobott bombát Fat Man-nek nevezték. Előbbi uránt, utóbbi plutóniumot tartalmazott.

Már Amerika is emlékezik

Idén először képviseltette magát az Egyesült Államok a Hirosima elleni amerikai atomtámadásra emlékező ünnepségen az esemény 65. évfordulója alkalmából a japán városban pénteken tartott rendezvényen.

Akiba Tadatosi, Hirosima polgármestere helyi idő szerint 8 óra 15 perckor több tízezer idős túlélő, gyermek és magas rangú tisztségviselő előtt kongatta meg a békeharangot – abban a pillanatban, amikor 65 évvel ezelőtt az Enola Gay B-29-es bombázóról ledobták az atombombát a városra.

A második világháború utolsó napjaiban bekövetkezett atomcsapásban becslések szerint 140 ezren vesztették életüket közvetlenül a bombázástól, és további több százezren haltak meg a sugárzástól a következő évtizedekben. Nagaszakiban a halálos áldozatok számát 70 ezer főre becsülik.

Az Egyesült Államok először küldte el képviselőjét a megemlékezésre, tükrözve Barack Obama amerikai elnöknek a nukleáris fegyverek leszerelését célzó szándékát. Obama, akit tavaly részben az atomfegyvermentes világról alkotott elképzelése miatt Nobel-békedíjjal tüntettek ki, idén áprilisban megállapodást írt alá Oroszországgal a hadászati nukleáris töltetek számának közel 30 százalékos csökkentéséről.

Franciaország és Nagy-Britannia – az Egyesült Államok második világháborús szövetségesei – szintén első ízben küldték el diplomatáikat idén a hirosimai megemlékezésre, támogatva ezzel a nukleáris leszerelés gondolatát.

Japán a világ egyetlen országa, amely atomtámadást szenvedett el, az Egyesült Államok pedig az egyetlen, amely harcban atomfegyvert vetett be.

Az amerikai történetírás azzal indokolta a két város elpusztítását, hogy megakadályoztak vele egy költséges, elhúzódó, és ki tudja mennyi áldozatot követelő partraszállást. A bomba alkalmazásában az is szerepet játszhatott, hogy június 23-án fejeződött be az okinawai partraszállás, ami a II. világháború talán legvéresebb ütközete volt. Amerikai részről 12 ezren haltak meg, s további 30 ezren sebesültek meg. A japán katonák közül pedig 102 ezren pusztultak el, s csupán 7500-an estek hadifogságba. A civilek körében is aratott a halál: a sziget lakosainak egyharmada, 150 ezer ember halt meg. Őket a japánok élő pajzsként használták, vagy éppen öngyilkosságra kényszerítették.

A tudósok hiába tiltakoztak: “Ne használják az atomfegyvert emberek ellen!”

Az amerikai közvélemény 1945 tavaszán értesült először arról, hogy élesben akarják bevetni az első atombombákat. Ekkor tiltakozó akció bontakozott ki. Hatvan tudós írt petíciót Harry S. Truman elnökhöz, arra kérve őt, hogy csak akkor vesse be az új fegyvert, ha Japán végképp nem hajlandó kapitulálni – emlékeztet a Honvédelem.hu. Olyan elképzelés is volt, hogy egyfajta éles kísérletben borzasszák el a japánokat. 1945 májusában Szilárd Leó a következőket írta: “Ne használják az atomfegyvert emberek ellen. Ha okvetlenül szükséges, mutassák meg a japánoknak: robbantsák fel 10 km magasan éjszaka Tokió fölött, hogy mindenki láthassa a szörnyű erejét, de senkinek a haja szála se görbüljön meg”. Truman azonban ragaszkodott a bombázáshoz, mint megfogalmazta: “A háborút gyorsan be kell fejezni. Itt van egy új fegyver, alkalmazni kell.”

Teller Ede pedig (aki egyébként Oppenheimer tanácsára nem írta alá a petíciót) a következőket mondta a később: “Azt, hogy Hirosimára le kellett-e dobni az atombombát, én nem tudom. Én azt hiszem, hogy ez hiba volt. De hogy Nagaszakira ledobni hiba volt, abban egészen biztos vagyok!”.

Forrás: InfóRádió